Régészek müongrafikus megfigyelő rendszerek segítségével hatalmas üregre bukkantak a gízai nagy piramis, azaz a Kheopsz-piramis kellős közepén. Az archeológiai felfedezés jelentőségét mutatja, hogy ez az első jelentősebb szerkezeti felfedezés, amit a piramisról feljegyeztek a XIX. század óta. Kheopsz fáraó piramisa a az ókor hét csodája közül is a legrégebbinek számít. 

Az üreg legalább 30 méter hosszan húzódik az ún. Nagy galéria, a "Királyné kamráját" és a "Király kamráját" összekötő, emelkedő folyosó felett. Az egyelőre nem világos, hogy az üregnek volt-e eredendő funkciója, egy eddig ismeretlen kamráról vagy folyosóról van esetleg szó, vagy pusztán valamilyen statikai-építeszeti logika miatt alakították ki, de az első kalkulációk szerint hasonló mérettel bír, mint a Nagy galéria. A Nagy galéria 50 méter hosszú, 8 méter magas és 1 méter szélesen terül el a piramis középső részén.  

A müongrafikus megfigyelés a kozmikus sugárzás egyik melléktermékeként keletkező müönok alkalmazására támaszkodik. Ezek az elektronoknál is kisebb részecskék nagyjából olyan logika szerint képesek áthatolni szilárd anyagokon, mint a röntgensugarak, így akár monumentális épületek belső felépítésének rekonstruálására is alkalmasak. 

Arról, hogy a Hufu-piramisként is ismert szentély hogy épült fel, kevés bizonyos információ maradt fenn, az egyiptológusok közt mai napi nincs konszenzus ebben a kérdésben. A 140 méter magas építmény valamikor Kr. e. 2509 és 2483 között épült. (Guardian / LiveScience / Nature)