Dél-Angliában, Dorset tengerparti sziklái között bukkantak rá a legősibb ősemlős maradványaira. A régesrég kipusztult cickányféle fogait 145 millió évesre datálták, ezzel a tudósok szerint ezek a foszíliák a legrégebbi olyan csontok, amik vitathatatlanul emlőséi.

A tudósok feltételezése szerint ezek a cickányfélék apró, szőrős állatkák voltak, amelyek főként éjjel voltak aktívak. Egy kisebb egyedről úgy gondolják, hogy javarészt rovarokat ehetett. A nagyobb példányok talán nővénnyel táplálkoztak. A fogazatuk nagyon fejlett volt, hegyes, éles és erős, így szúrni, darabolni és törni is tudtak vele.

"Nagyon kopottak is [a fogak], amiből arra következtetünk, hogy szép kort élhettek meg. Ami nem kis teljesítmény, ha ragadozó dinoszauruszokkal élsz egy helyen" - mondta Dr. Steve Sweetman, a Porthsmuth Egyetem kutatója.

A frissen felfedezett cickányfélék egyikét Durlstotherium newmaninak nevezték el a közeli kocsma tulajdonosa, az amatőr foszíliagyűjtő Charlie Newman után. A másik fajtát Dulstodon ensominak egy helyi paleontológus, Paul Ensom után.

Nemrég Kínában 160 millió évesre datált, emlősnek tulajdonított csontokat is találtak, ám ezt a felfedezést tudományos körökben, molekuláris vizsgálatok alapján vitatják, így pillanatnyilag a dorseti cickányok tűnnek a világ legősibb emlőseinek. (Via BBC)