Nemhogy Trumpnak, de Szókratésznak is beintettek már

tudomány
2017 november 12., 06:04

Az internet hőse lett egy napra az virginiai nő, aki biciklizés közben mutatott be Donald Trump konvojának. Juli Briskmanról azóta kiderült, egy kormányzati beszállító cégnél dolgozott, ahonnan - arra hivatkozva, hogy a cég közösségimédia-szabályai tiltják obszcén képek posztolását - ki is rúgták. Azonban a kép 2017, sőt az egész Trump-éra egyik legjobb sajtófotója lehet. Ezért is fontos, hogy elővegyük a kérdést: honnan jön a feltartott középső ujj gesztusa? És egyáltalán mióta használjuk?

Juli Briskman október 28-án intett be Trumpnak
photo_camera Juli Briskman október 28-án intett be Trumpnak Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

A kanadai Vice szakértő segítségét kérte a témában. Benjamin Bergen, a Kaliforniai Egyetem kognitív tudományok professzora szerint a gesztust már az ókori görög városállamokban is használta az emberiség.

„Görög színdarabokban is megjelenik olyan más vulgáris megnyilvánulásokkal együtt, mint például a péniszhimbálás. Feljegyzésekből azt is tudjuk, hogy felbukkant az ókori Róma darabjaiban is, sőt, konfliktushelyzetben a szenátusi üléseken is” –mondta Bergen.

„Tudjuk, hogy a mozdulatnak neve is volt a római időkben, illetlen vagy pimasz ujjnak nevezték, azaz Digitus Impudicusnak. 

Az ezt követő ezer évben is megmaradt ez a szokás. Vannak városi legendák, melyek az eredetét magyarázzák, de amennyire meg tudjuk mondani, egyik sem igaz. De valóban több ezer éves történelme van.”

Azt tehát biztosan nem lehet megmondani, mit jelképez a feltartott középső ujj, de sok jel utal arra, hogy a péniszt. A híres antropológus Desmond Morris a BBC-nek azt mondta, a mozdulattal az ember azt mondja, „ez itt egy fallosz”, amit felkínál annak, akinek mutatja.

„A középső ujj a pénisz, és a behajtott ujjak jelképezik a herét. ”

A filozófusok körében is népszerű volt

Az egyik legrégebbi mű, melyben említik a feltartott középső ujjat, Arisztophanész időszámításunk előtt 424-ben készült, A Felhők című Szókratész-paródiája. A színdarabban egy Sztrepsziadész nevű alak mutat be Szókratésznak. Később Diogenész A filozófiában jeleskedők élete és nézetei című művében jelenik meg az illetlen gesztus, és ismét filozófusok sértegetik így egymást.

Ahogy a görök államok Róma javára veszítettek erejükből és jelentőségükből, úgy szivárgott át a középső ujj a római darabokba és versekbe. A legenda szerint Caligula, Róma őrült császára arra kényszerítette alattvalóit, keze helyett felmutatott, illetlen módon mozgatott középső ujját csókolják meg.

Amerika miatt terjedt el az egész világon

A középkorban a középső ujj mutogatása - valószínűleg a puritánok befolyása miatt - veszített népszerűségéből. Ira P. Robbins 2008-as írásából, melyben a középső ujj és a törvény kapcsolatáról értekezik, az derül ki, a gesztust legkésőbb 1886 óta használják Észak-Amerikában. Ezt onnan lehet tudni, hogy az imádott baseball-játékos, Charles „Old Hoss” Radbourn ebben az évben mutatott be a kamerának. Valószínűsíthető, hogy ez a legkorábban dokumentált esete a középső ujj felmutatásának. (A képen a bal felső sarokban kell keresni.)

Bár a gesztus nem Amerikából ered, de az nagyon valószínű, hogy egy csomó országban, ahol a XX. századig ismeretlen volt a baszódj meg egyezményes jele, az amerikai kultúra exportjának köszönhetően ismerkedtek meg vele.

„A gesztusokkal nagyon direkt módon fejezzük ki érzelmeinket - mondta Bergen. „Ha éppen szemtől szemben konfrontálódunk valakivel, a testünkkel is jeleket küldünk arról, mire készülünk.”

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.