Az egyhangúlag, delíriumos hangulatban újraválasztott Orbán Viktor filozofikus magasságokban beszélt a Fidesz-kongresszuson, és feltette a kérdést, miért is fontos győznie 2018-ban a pártnak, mi az újrázás mélyebb értelme. Három pontban talált választ saját kérdésére:

• megerősíteni mindazt, amit Magyarország „verejtékes munkával” elért,
• elmélyíteni „a politikánk szellemi és lelki alapjait” 
• és megvédeni Magyarország jövőjét.
  

Orbán szerint ma Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat uralkodik, és bár már most jól néz ki az ország, még nincs ok hátradőlni, újabb négy év munkára van szükség. Készen állnak a választásra - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy fontos emlékeztetni az embereket: az ellenzék nem szavazta meg a fontos döntéseket, nem lehet rájuk számítani. 

"De ez még nem az út vége, csak az eleje" 

- mondta a miniszterelnök, aki szerint sikerült a média, a bankszektor és az energiapiac döntő részét magyar kézbe terelni, de még van munka minden területen. 

A beszéd második felében Orbán a világtörténelem idővonalán kereste mai Magyarország helyét, és meg is találta. Szerinte Európa mai politikai vitái az identitás körül forognak, amiben a magyar álláspont stabil: az emberek közötti legfontosabb kapocs a nemzet, a kontinenst pedig keresztény alapokon lehet meghatározni. Magyarország a produktív ember eszményét követi, amivel szemben az ösztönvilágba visszaépített ember áll, a homo brüsszelicus.

Orbán leporolt egy régi klasszikus Fidesz-szlogent is.  A magyar szellemi erő minden viszontagságot túlél, és az igazi fideszesként

"rendületlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében". 

A sötét oldal erejét ugyanakkor nem szabad alábecsülni. Orbán természetesen tovább olajozta a kampányban tudatosan felépített démoni fogalmakat: a nemzetek elleni harcon túl beszélt a Soros-katonákról, akik "meg akarják határozni, hogy mit gondoljunk és mihez tartsuk magunkat és olyan világba akarnak kényszeríteni minket, ahol nincsen férfi és nő, mi a család és mit jelent magyarnak és kereszténynek lenni". A harc pedig nem pusztán a migrációról szól, az csupán eszköz a nemzetek és a kereszténység elpusztításáért vívott háborúban. 

A beszéd végén Orbán visszakanyarodott a kezdetekhez, felidézte a párt korai időszakait ("harmincheten voltunk 800 ezer kommunistával szemben") és arra jutott, hogy nemzedéki pártból sikerült európai néppárttá válniuk, olyan erős néppárttá, amely új alaptörvényt tudott teremteni és megállította az Európát fenyegető migrációt. 

"Most kell szerénynek lenni" 

- zárta a diadalittas beszédét a párt újraválasztott elnöke, akit vastaps kísért le a színpadról.