A lépést hétfőn jelentették be, és támogatói azt várják ettől, hogy a szorosabb európai integrációt fogja ez is elősegíteni. A javaslatot Németország és Franciaország fogalmazta meg tavaly, miután a brexit után úgy érezték, új ötletekkel kell felrázni az európai együttműködés eszméjét. 

A brit távozás olyan szempontból kapóra is jött, hogy London mindig is szkeptikus volt az európai szintű katonai együttműködés témájával, rendre amellett érveltek, hogy a NATO bőven elég a közös védelmi feladatok ellátásra. 

A tervet hétfőn az érintett országok miniszterei hagyták jóvá, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini pedig történelminek nevezte a lépést. 

Az együttműködésben részt vesz Magyarország is, ahogy a legtöbb EU-tagállam. Csak Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Málta és Portugália döntött úgy, hogy kimaradnának. Az érdemi munka majd jövő hónapban indul meg egy csúcstalálkozó során. 

Az együttműködés lényege, hogy a tagállamok többet fognak költeni védelmi célokra, az országok hadseregei pedig szorosabban fognak együttműködni, integrált egységek jönnek majd létre. 

A születőfélben lévő európai fegyverkezési programról nyáron részletesen írtunk. A PESCO névre keresztelt kezdeményezés ugyan francia-német projekt, de kiszivárgott hírek szerint akadt azért nézeteltérés Párizs és Berlin között a részletek kitalálása közben. A németek a lehető legtöbb országot akarták bevonni az együttműködésbe, míg a franciák katonailag ambiciózusabb tervet állítottak volna össze. 

A hétfői találkozó résztvevői aláírtak egy sor vállalást is, például hogy reálértéken tartják a védelmi kiadásokat a jövőben, illetve vállalták, hogy a védelmi kiadásokra szánt keret egy fix részét minden évben kutatásra és technológiai fejlesztésre szánják. 

A német külügyminiszter, Sigmar Gabriel gazdasági haszon lehetőségét is látja az együttműködésben, hiszen az EU tagállamai jelenleg összesen 50 százalékkal költenek kevesebbet katonai kiadásokra, mint az Egyesült Államok, miközben az amerikai hatékonysági szintnek csak a 15 százalékát képesek elérni. 

Pénz mindenesetre most lesz ilyen célokra, az Európai Bizottság idén nyáron indított el egy 5,5 milliárd eurós alapot, amiből védelmi kiadásokat finanszíroznak majd. (Politico)