Székely László ombudsman hivatala az elmúlt időszakban hivatalból vizsgálta a Heves megyei munkaügyi szervezetrendszer működését. Helyszíni vizsgálatot folytattak, megtekintettek különböző helyeken futó közmunka-programokat, például Recsken a kőpattintó programot, Mezőtárkányon a közfoglalkoztatás keretében működtetett asztalos és brikett üzemet, sertéstelepet.
Az ombudsman végül arra jutott, hogy országos szintű működési és szabályozási problémák vannak a közmunkával. A biztos kifejezetten a megyét érintő visszásságot nem tárt fel, de több általános "működési zavarra" is rámutatott a jelentésében.
Székely jelentése szerint a kistelepüléseken az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat, így ezeken a településeken felértékelődik a helyi vezetők - elsősorban a polgármester - szerepe. A programok sikeréhez ugyanis elkerülhetetlen a helyi vezetők egyre aktívabb részvétele.
Probléma, hogy nem egyszer évről évre ugyanazok az emberek jutnak munkához a különböző közfoglalkoztatási programokban.
A Heves megyei településeken a közfoglalkoztatottak 10-15 százaléka 25 év alatti fiatal, nekik fontos lenne a képzésük. A közmunka-szervezésekor figyelembe kellene venni a környékbeli munkaadóknál felmerülő képzési igényeket és a munkaerő-piac szükségleteit, mert ha valós igényekre épülnének a képzések, akkor “a közfoglalkoztatás öncélú újratermelődése helyett a munka világába történő előrelépést segíthetnék elő”.
Probléma az is, hogy a közfoglalkoztatás számos esetben elvonja a munkaerőt az elsődleges munkaerő-piac elől. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem ösztönzi a közfoglalkoztatottakat, hogy kilépjenek a valódi munkaerő-piacra. Közfoglalkoztatáskor ugyanis a szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számítása során nem a közfoglalkoztatási bért veszik alapul, hanem a foglalkoztatás helyettesítő támogatás összegét, ami az öregségi nyugdíjminimum 80 százaléka, 22.800 forint.
Így ha a családban bármelyik felnőtt az elsődleges munkaerő-piacon vállal munkát, akkor - még minimálbér esetén is - a család nem válik jogosulttá a szociális ellátásokra. A közfoglalkoztatott tehát a kilépésével a családja megélhetését kockáztatja: a munkabér nem kompenzálja a kieső szociális transzfereket. A 10 éve "befagyasztott" öregségi nyugdíjminimum összege ráadásul nem alkalmas a megélhetési minimum biztosítására.
Az ombudsman szerint a másik diszfunkció, hogy a munkáltatót terhelő táppénz-hozzájárulást - azaz a betegszabadság időtartamára a közfoglalkoztatási bér 70százalékát, majd a kifizetett táppénz egyharmadát - a közfoglalkoztatónak kell megfizetnie. Ehhez azonban támogatás nem igényelhető. Így ha az önkormányzat nagyobb létszámban foglalkoztat közfoglalkoztatottakat, az emiatt kifizetendő - és előre nem is tervezhető - költség nagyon megterhelheti a költségvetését. Sok nehéz helyzetű kistelepülés azért nem vesz részt a közfoglalkoztatási programokban, mert a szűkös költségvetéséből ezeket a kiadásokat nem tudja fedezni, így éppen a legrászorultabbak maradhatnak ki a rendszerből
Székely László mindezek miatt felkérte belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket:
(MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.