Csak a kiadhatatlan ingatlanok kerülnének ki a Nemzeti Eszközkezelő állományából az új törvényjavaslat szerint

Kedden számos lap, így a 444 is beszámolt arról a Magyar Nemzet cikke nyomán, hogy a parlament elé kerülhet egy Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat, ami komoly változást hozhat a Nemzeti Eszközkezelőhöz (NET) került ingatlanok kezelésében. 

Ahogy a cikkben is jeleztük, a javaslat szövege több kérdést is felvetett, ugyanis egy ponton arról esett szó benne, hogy a megüresedett ingatlanokat a „közcélú hasznosítás érdekében” a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV) adhatja át az eszközkezelő.

Mint azonban szerdán a NET-től megtudtuk, ez nem azt jelentené, hogy a jelenleg szociális alapon bérbe adott ingatlanokat a jövőben ne ilyen formában adnák bérbe. 

A NET ingatlanállományában jelenleg több mint 30 ezer ingatlan van, ezeket bedőlt devizahitelesektől vásárolták meg, és jelentős részüket a korábbi tulajdonosok számára adják bérbe. Vannak azonban ingatlanok, melyekből az egykori tulajdonos már kiköltözött, ezeket szociális alapon bocsátja bérbe újra a NET, de csak akkor, ha az ingatlan megfelelő állapotban van. 

Vannak viszont olyan ingatlanok, ahol olyan mértékű műszaki felújításokra lenne szükség (például a kéményekkel kapcsolatban), amire a NET-nek jelenleg nincs lehetősége. Így a lakásállomány egy kis része, több száz lakás évek óta üresen áll, költségeik ugyanakkor továbbra is vannak ezekkel, például a biztosításokat fizetni kell utánuk. 

Mint a NET kommunikációs irodájától megtudtuk, ezek az ingatlanok kerülhetnek majd át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, és ha eladásra kerülnek, akkor az MNV nyilvános online felületén történik majd meg. Az átadott ingatlanokat pedig minden esetben a NET fogja kiválasztani. 

Miközben az országban gyakorlatilag nem létezik szociális bérlakásszektor, a NET sok szempontból ezt valósította meg: jól megfizethető, jogilag biztonságos lakhatást kínált anyagi nehézséggel küzdő családok számára, igaz, csak egy viszonylag szűk, bár az elmúlt években kicsit bővülő kör számára. Ha valakit érdekelnek az ezzel kapcsolatos részletek, érdemes elolvasnia a Habitat for Humanity Magyarország 2016-os jelentését, ahol bőven esik szó a NET működéséről, illetve arról is, hogy bár látni az igényt egy NET-szerű szereplő megjelenésére a hazai lakáspiacon, a 2018-ra előirányzott költségvetésben a korábbi évekhez képest lényegesen alacsonyabb forrás, összesen 11,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre az eszközkezelő működésére. 

A Habitat ugyanakkor idézi az MNB megbízásából 2015-ben készült tanulmányt, ami szerint az Eszközkezelő kereténél lényegesen magasabb, körülbelül a 136 ezer nem-teljesítő jelzáloghitel-adós harmadát (körülbelül 45 ezer adós) teszi ki azok száma, akiknek a helyzetét hitel-átstrukturálással nem lehetne kezelni, és a jelenlegi feltételek mellett várhatóan a magáncsőd sem nyújt számukra megoldást.