Gyurcsány Ferenc feleségét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t és az Altus Portfólió Kft.-t vezető Dobrev Klárát tanúként hallgatták meg a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán pénteken a Czeglédy-üggyel kapcsolatban.

Dobrev Klára a meghallgatása után egy rögtönzött sajtótájékoztatón furcsának nevezte a délelőtti eljárást, mert a nyomozó „egyetlen egy olyan kérdést sem tudott feltenni, ami az előtte lévő papírokból ne derült volna ki”. A nyomozóval közölte, szerinte „ez egy politikai indíttatású eljárás”.

Czeglédy Csaba bűnösségét vagy ártatlanságát eldönteni nem tudja, de abban biztos, hogy miután „a fideszes többségű Országgyűlés hoz egy olyan határozatot, amelyben a bűnösségéről a bíróság előtt dönt, az a jogállam megcsúfolása”.

Nagy bajnak nevezte, hogy az ügyészségről vagy a nyomozóktól folyamatosan szivárognak ki adatok és iratok a kormánypárti sajtóhoz, de azt még nagyobb bajnak tartja, hogy a kormánypárti sajtó hamarabb értesült az idézéséről, mint ő maga. Azt pedig a cinizmus netovábbjának nevezte, hogy ezek után az ügyészség nem tartja szükségesnek, hogy akár szolgálati titoksértés miatt vizsgálatot indítson.

Szerinte mindez jól bizonyítja, hogy a tanúkihallgatásnak nem volt más célja, mint hogy „a média készíthessen egy képet az Orbán-kormány egyik legádázabb ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek a feleségéről, ahogy éppen bemegy egy büntetőüggyel kapcsolatban a NAV-ra”.

Kérdésre még elmondta, nemcsak Czeglédy Csabának nyújtottak segítséget, hanem a törvényesség keretein belül másoknak is, akik hozzájuk fordultak. Azt mondta, ezt a tevékenységet a jövőben is folytatják majd, mert úgy gondolja, „akinek vagyona van, kötelessége is van”.

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, ami diákmunka-közvetítéssel foglalkozott, és a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével elkerülték a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését, így a gyanú szerint kb. 3 milliárdos vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. (MTI)