Egészen elképesztő állapotokról számolt be egy szülő a Facebookon, akinek a lánya vírusos fertőzést kapott, ezért az Újszegedi Gyermekkórházba fektették. 

A gyerekek vaságya rozsdás, a szülők nem tudnak lepihenni a kórteremben, a gyereknek nincs kórlapja, a nevét lemosható filccel a csempére írják. „A szobában a hőmérsékletet nem lehet állítani, így standard 27 celsius fok van. Az ablakot nem lehet kinyitni, így a fertőző osztályon a bacilusok nyugodtan szaporodhatnak. A tusolón (?) nincs sem ajtó, sem függöny. A penész, kosz leírhatatlan.”

A zuhanyzós képek tényleg kemények: 

A vécét nem fotózta le, de azt írta róla, hogy "Annyira gusztustalan volt, hogy ha nem tudom hogy egy kórházról van szó, akkor azt hittem volna, hogy a kőbölcső nevű kocsma wc-jében vagyok".

A szülő megköszönte az orvosok hozzáállását, szerint nem rajtuk múlik, hogy az egészségügy évtizedek alatt idáig süllyedt, ebben a politika van benne vastagon.  "Talán akinek valamelyik hozzátartozója majd kórházba kerül (nem magánkórházba, hanem ahol a plebs is van), elgondolkodik ezen."

Kommentekben hasonló tapasztalokat kért, jöttek is bőven, nemcsak erről a kórházról. Van, aki azt írta, hogy ő is volt itt a gyerekével, neki jó tapasztalatai vannak. Sokkal többen vannak viszont azok, aki szintén borzalmas állapotokról számolnak be. Volt olyan terhes vagy frissen szült nő, aki szintén egy széken volt kénytelen a gyereke mellett maradni. Van, aki azt írja, hogy van ugyan több emelettel feljebb pihenőhely az anyáknak, de nem akarták magukra hagyni a gyereküket. Volt olyan, hogy a gyerek is, a szülő is összeszedett egy újabb fertőzést. 

„A gyerekosztályról úgy adták ki a kicsit, hogy nagyon be volt sárgulva. Ébreszteni is alig lehetett. Bevittük a Gyerekklinikara. Egyből osztalyra küldtek, ahol infúziót kapott. A racsos agy stimmel. Az ablak is. A hőmerseklet júliusban 35 fok volt. En is kaptam mellette ágyat, hiszen előtte héten szültem. A kicsit valami ezereves lavorban fürdethettem meg. Anyukam hozott be tisztítószereket s sikálta ki alaposan. Nekem cukorbetegként kiírták a diabos étrendet. Keddig nem kaptam semmit. Orvos rá sem nézett a gyerekre hétfő délutánig, mikor már sírva könyörögtem egy nővérnek, hogy nem érdekel mennyibe kerül, de hozzon egy orvost. Mondanom sem kell, hogy a doktornő kedden is tartotta a kezét. Nekem 2 emeletet kellett masznom, ha tisztálkodni akartam. Persze nem en voltam a fontos. A mellettünk levő szobában egy benfentes feküdt a szinten 1 hetes fiaval. 3 orvos ment megnezni, reggel este, hogy vannak. Mintha nem éppolyan emberek lennénk, mint ők. S szerencsére mi 1 hét után távozhattunk. Soha ne kerüljünk vissza.”

„Fannit úgy mertem kivinni fürdeni, hogy előtte az otthonról bevitt, fertőtlenítős tisztítószerrel eltakarítottam a kiskàdat.”

„8 napig èlveztem a vendègszeretetüket. Ikreink egyike betegen feküdt, 3 hònaposan! A màsikat az èdesapjuk hordta be szoptatni, mert nem tudtam hazamenni...2.nap èjjel lefeküdtem a padlòra aludni, mert nem bírtam tovàbb a vasszèken ülni. Ràm szóltak, h tilos... szerettem volna megfürderni a kisbabàm, mire adtak egy koszos lavrot, hogy ez talàn megteszi?! Rèmàlom volt.”

A kommentekben van kitekintés külföldre is. A posztot kirakó apuka egyik ismerőse is járt a szegedi kórházban, de mivel Svájcban élnek, nem akart panaszkodni, mert nagy szónak érezte, hogy amúgy mindent ingyen kaptak. Svájcban ugyanis hatalmas biztosítást kell fizetni. Van, aki a szingapuri tapasztalatairól számolt be. Ott tökéletesek a körülmények, de kiszámlázzák az utolsó gumikesztyűt is. Hollandiából az orvosok szakértelmét kritizálták.

Ahol van új épület, ott is vannak gondok.

"Szerencsére Szegeden már kevés helyen vannak meg ezek az őskori állapotok! De a pénz hiány a hanyag takaritas az új épületekben is megvan - külsős cég takarít éhbérért dolgoztat , nálunk hetente cserélődnek a takarítók."

És igen, szóba kerültek a stadionok is. Szegeden is lesz, a másodosztályú csapatnak.