Vári Anikó és férje 10 évvel ezelőtt kezdett el tanítani a makói Galamb József Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskolában. Anikó 2014-ig tanított az iskolában mezőgazdaságot, közgazdaságtant, vállalkozást és marketinget, de aztán elment Budapestre dolgozni. Mikor 2016-ban úgy döntött, hogy mégis visszatérne, jelentkezett az iskolába, ahol már a vezetőség és a tantestület is jól ismerte.
Az iskola igazgatója biztosra mondta, hogy felveszik, hiszen éppen akkor volt megüresedés. Vári Anikó meg is pályázta az állást, de még aznap megosztott egy Facebook-bejegyzést arról, hogy Lázár János szerint a rossz PISA-eredmények a tanárok hibája.
Két nappal később pedig az igazgató a férjén keresztül megüzente, hogy a poszt miatt nem veszik fel. Azóta természetesen más az iskola sztorija az esetről.
Vári Anikóval Maroslelén az otthonában találkoztunk, ami tele volt két kisgyerekének rajzaival. A férje és ő is okleveles agrármérnök, de később mindketten megszerezték a tanári végzettséget is. 2007-ben Mosonmagyaróvárról költöztek ide, és mindketten állást kaptak a makói mezőgazdasági gimnáziumban. Évek óta ismerik az igazgatatót és az ott dolgozó tanári testületet, Anikó férje vezetőségi tag volt a nyár végéig, most szaktanár, Anikó maga pedig rengeteg projektet, pályázatot csinált korábban az igazgatóval együtt.
Amikor a nő visszatért Budapestről még csak a férje említette meg az igazgatónak, hogy visszajönne dolgozni. Az igazgató azt mondta, hogy valószínűleg csak részmunkára fogja tudni felvenni, de később nem így alakult. Az a tanár, akit korábban Anikó helyére vettek fel, otthagyta az iskolát, ezért az intézmény egy álláskereső hirdetést rakott fel a kozigallas.gov.hu-ra. Ebben az álláshirdetésben feltételként kötötték ki a főiskolai szakirányú végzettséget, a mérnöktanári végzettséget és azt, hogy a jelentkező teljes állást vállaljon.
Anikónak eredetileg az volt a terve, hogy a gyerekek miatt csak részmunkaidőt vállal el, de végül arra jutott, hogy a teljes állás is megfelel neki, hiszen egy pedagógus állás elég rugalmas tud lenni.
„Minden szükséges feltétel megvolt, hogy elnyerjem az állást, emellett nyilván ismert az igazgató, ismertek a kollégák, ismertem az iskolát, nem tévedek el a folyóson. Tehát számos olyan előnyt tudhattam magaménak, ami egy teljesen új kollégának nincs” – mondja.
Bár már korábban is volt szó arról, hogy visszaveszik, az igazgató azt javasolta, hogy mindenképpen adja be a pályázatát, mert csak így tudják felvenni. Rajta kívül akkor még egy ember jelentkezett, de neki nem volt meg a szükséges képesítése.
A nőnek éppen ekkor tett egy cég egy ajánlatot, hogy menjen hozzájuk pályázatíróként dolgozni. Anikó inkább tanítani szeretett volna, de hogy ne essen a két szék közé, írt egy levelet az iskola igazgatójának, amiben arra kérte, hogy mondja meg, mennyi esély van arra, hogy őt veszik fel, mert akkor visszautasítja a cég ajánlatát.
Az igazgató azt írta neki, hogy szerinte vagy 70 százalékban, vagy részmunkaidőben tudják felvenni (noha az álláshirdetésben teljes munkaidőről volt szó), de a levél lényege az volt, hogy biztosan őt választják. A munkaidő mennyiségén még maga az igazgató is vacillállt. Anikó beadta a pályázatát december 9-én, egy pénteki napon, és még ugyanaz a napon a következőt posztolta a Facebookjára:
Vasárnap Anikó férje megkapta a szokásos vezetői emailt, amiben az igazgató összefoglalta, hogy mi várható januártól. Ebben három lehetséges variációt tüntetett fel, de mindegyikben az szerepelt, hogy Anikót ilyen vagy olyan óraszámban felveszik. Sőt, a levél végére konklúzióként is odaírta, hogy azt javasolja, hogy Vári Anikót vegyék fel 70 százalékos óraszámban. Ezt az emailt Anikó nem láthatta, hiszen ez az iskola belső levelezése volt, de a férje később megmutatta neki, hogy mennyire biztosnak tűnt, hogy fel fogják venni.
„Kedden reggel hívott a férjem, hogy már megint mit posztoltál, mert behívatott az igazgató az irodájába, és közölte, hogy a posztod miatt nem fog felvenni, mert neki erre nincs szüksége. Teljes hidegzuhany volt, leforrázva éreztem magam, hogy ilyen nincs, ez biztos csak egy vicc vagy félreértés” – meséli.
Anikó már korábban is kapott bíráló megjegyzéseket az igazgatótól a Facebook-posztjaira, túlzottan bátornak tartotta, amiért mer politikai véleményt nyilvánítani a profilján. Mivel a nő úgy érezte, hogy az igazgatót zavarják ezek a posztok, letörölte az ismerősei közül. Mindez több évvel ezelőtt volt, de most mégis visszaköszönt.
Miután a férje felhívta a hírrel, írt egy emailt az igazgatónak, hogy igaz-e, amit a férje állít, de erre a levélre a mai napig nem kapott választ.
A férj még a hatóság vizsgálata előtt rájött, hogy az igazgatóhelyettes láthatta a posztot és mutathatta meg az igazgatónak. A férfi jelezte az igazgatónak, hogy nem tud együttdolgozni az igazgatóhelyettessel, mert szerinte gyomorforgató, amit tett. Ekkor az igazgató egy kicsit megváltoztatta a történetet, miszerint nem az igazgatóhelyettes figyelmeztette, hanem a minisztériumból kapott felszólítást, hogy ne vegyék fel a nőt.
„Ez azért hihetetlen, mert a minisztérium gyakorlatilag azt is ellenőrzi, hogy hány WC papírt vesz az iskola, de ezekbe a dolgokba nem szól bele. A felvételre kerülő kollégák anyagait soha nem kérte be a minisztérium” – mondja Anikó.
Anikó sokáig tépelődött, hogy mit tegyen, de végül úgy döntött, hogy ezt nem hagyhatja annyiban, ezért a TASZ-hoz, majd velük együtt az Egyenlő Bánásmód Hatóságához fordult.
A hatósági vizsgálat megerősítette a férj gyanúját, hogy az igazgatóhelyettes volt az, aki látta a Facebook-posztot, és mutatta meg az igazgatónak, és befolyásolta abban a döntésben, hogy felvegyék-e Anikót vagy sem.
Ahogy megkezdődött a vizsgálat, az iskola új álláspontra helyezkedett, és bár korábban az igazgató hiába mondta meg Anikó férjének, hogy a poszt miatt nem veszik fel, már mást állítottak. Az ő verziójuk szerint azért nem vették fel a nőt, mert korábban jelezte nekik, hogy csak részmunkaidőt tud vállalni, de mivel ez egy teljes állású hirdetés volt, meg sem nézték a pályázatát. Anikó azt mondja, hogy ez nem igaz, hiszen neki kezdettől fogva mindegy volt, hogy milyen formában veszik fel, ráadásul ő az álláshirdetésre jelentkezett, tehát tisztában volt a feltételekkel.
Az állás feltételeit egyébként az a tanár sem teljesítette, akit végül felvettek Anikó helyett, mert nem volt meg a képesítése.
A hatóság megállapította, hogy életszerűtlen, amit az igazgató állít, kimondták, hogy jogsértés történt. Az iskola ezért perelni kezdte az EBH-t, amelynek januárban lesz a tárgyalása.
Az iskola azzal próbál fogást találni Anikó történetén, hogy nem az eredeti posztot vette az EBH figyelembe. Ugyanis a poszt első verziójában volt egy plusz mondat a lincselésről, amit Anikó is meredeknek érzett, ezért pár órával a közzététel után kitörölte. Az igazgatóhelyettes, aki észrevette a posztot, lementette print screenben, és most ezzel próbálnak érvelni, miközben állítják, hogy de egyébként nem ezért utasították el Vári Anikó jelentkezését.
Anikó férje most egy rendkívül rossz légkörben dolgozik az iskolában, a hatósági vizsgálat óta pedig nem hívják meg a vezetői értekezletekre. Ez a történet pedig azért különösen szomorú, mert az igazgató korábban erősebb szakmai viszonyt ápolt mindkettőjükkel, mint bármelyik másik kollégájukkal.
„Az az igazság, ha ő válaszol az emailemre vagy felhívott volna, akkor ez az egész lehet, hogy másképp alakul” – mondja Anikó.
Az ügyben megkerestük az iskolát is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.