A KSH minden évben elkészíti a kutatását a magyar háztartások életszínvonaláról, azaz a magyarok életkörülményeiről. Az idei a kutatáshoz az adatokat március és május között vették fel, és a 2016-os évről szólnak, a tanulmányt pedig péntek délelőtt publikálták.

Többet keresünk

2016-ban javult a háztartások jövedelmi helyzete, az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 504 ezer forintot tett ki, amely 4,4 százalékkal több a 2015. évinél. A fogyasztói árak 0,4% százalékos emelkedése mellett a reáljövedelem 3,8 százalékkal nőtt. A munkajövedelmek részaránya szintén nőtt 69,0 százalékról 70,1 százalékra, míg a társadalmi jövedelmeké 29,0 százalékról 28,3 százalékra csökkent. Azaz nőtt a dolgozók száma.

Többet fogyasztunk

2016-ban a háztartások 1 millió 22 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 4,4 százalékkal, az árak 0,4 százalékos változását is figyelembe véve 4,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 246,5 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 215,7 ezer, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 117,5 ezer forintot fordítottak.

A fogyasztás amúgy a legmarkánsabban a jövedelmi helyzettel függ össze: minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál többet költ. 2016-ban a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,6-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödbe tartozók.

Kevesebb a szegény, de még mindig rengetegen vannak

Magyarországon 2016-ban folytatódott a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség számának és arányának csökkenése - írja a kutatás. 2016-ban 2 millió 465 ezer embert érintett a szegénység legalább egy dimenziója, ami a teljes lakosság 25,6 százalékát teszi ki. Ez 2015-höz képest 76 ezer fős csökkenést jelent. A legnehezebb helyzetben lévők – akik mindhárom dimenzióban érintettek – száma még így is 114 ezer fő.

Mégsem érezzük jobban magunkat

Az élettel való elégedettség átlagértéke 2017-ben – egy 0-tól 10-ig terjedő skálán – a 16 éves és annál idősebb lakosságra 6,09 pont volt, ami gyakorlatilag megegyezik a korábbi évek adataival (2013: 6,11; 2015: 6,10; 2016: 6,10). Az élettel való elégedettség az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, a 16–24 évesek körében a legmagasabb (6,75), és 75 évesek és annál idősebbek körében a legalacsonyabb (5,29).