A korábbiakhoz képest jobban szerepelt a negyedikes magyar gyerekek egy nemzetközi, szövegértési képességeket vizsgáló felmérésen. A PIRLS (Progress in International Reading) teszteket ötévente végzik, a most nyilvánosságra hozott eredményeket tavaly vették fel 50 országban.

Magyarország a 9-16. helyre került a listán, a diákok eredménye valamivel jobb lett, mint az öt évvel ezelőtti felmérésen (554 pont, szemben a 2011-es 539-cel). A lista élén Oroszország, Szingapúr, Hongkong, Írország és Finnország van.

A magyar diákok az élményszerző szövegeknél - mint mesék, irodalmi alkotások - jobb eredményt értek el, mint az információszerző szövegeknél - például interjúk, tankönyvi szövegek. Ugyanakkor mindkét szövegtípusnál javultak az eredmények az előző méréshez képest. A fiúkat és lányokat összehasonlítva Magyarországon a lányok 13 ponttal jobb eredményt produkáltak, mint a fiúk, ezzel hazánk a középmezőnyben található. Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője kitért arra is, hogy a fiúk és a lányok közötti különbség alatta maradt a nemzetközi átlagnak, azaz a nemek közötti eltérés kisebb volt. 

A javuló ereményeket természetesen elégedetten jelentették be ma sajtótájékoztatón, Palkovics László államtitkár szerint ez már egyértelmű az oktatást központosító, államosító kormányzati lépések eredménye. 

Ez azonban nem ennyire egyszerű. A PIRLS-nél rosszabb eredményeket érő PISA-teszteknél például Palkovicsék maguk hivatkoztak arra, hogy lassabban jelentkeznek az oktatáspolitikai lépések hatásai. Ezt az ellentmondást az államtitkár azzal oldotta fel, hogy a kicsiknél gyorsabbak a változások. A PISA ugyanis 15 évesek képességeit méri, nemcsak szövegértést, hanem matematikát, természettudományt is. Ott csapnivalóak a magyar eredmények, szövegértésben is, jóval az OCED-átlag alatt. Ahogy az Index és a HVG cikke is felhívja rá a figyelmet, a két felmérés között van még két nagy különbség, a PISA-tesztben a fejlettebb országok diákjait mérik, a PIRLS-ben több fejlődő ország is részt vesz. Illetve a PIRLS-ben inkább az iskolák elvárásait, a tantervet veszik figyelembe a tesztek összeállításánál, a PISA-nál a felhasználható tudást mérik, újszerű feladatokkal. 

Az igazi gond pedig a magyar oktatásban nem is annyira alsóban, hanem felsőben kezdődik. Ez tükröződik a PISA-mérésekben is.