Komoly kockázatot jelentenek a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségére a Varsó által javasolt bírósági reformok – közölte az állásfoglalásában a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács emberi jogi szervének független alkotmányjogi szakértői azt is kifejtették, hogy a parlament felhatalmazása az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjainak kiválasztására a jelenlegi tagok azonnali leváltására vonatkozó javaslattal együtt „a testület széles körű átpolitizálásához vezet”.

A bizottság véleménye a lengyel államfő által a szejmnek, a lengyel parlament alsóházának benyújtott, az országos igazságszolgáltatásról és a legfelsőbb tanácsról (SN) szóló törvényt módosító két törvényjavaslatára, valamint a bíróságok szervezetéről szóló, már elfogadott módosításokra vonatkozik.

A Velencei Bizottság novemberben Lengyelországba akart látogatni, de a lengyel hatóságok a látogatásnak a decemberi parlamenti plenáris ülés utánra halasztását javasolták, így a testület véleményének elfogadása márciusig késlekedett volna. A Velencei Bizottság úgy döntött, hogy még decemberben megfogalmazza az álláspontját, így a véleménye a lengyel parlament vitájában is hasznos lehet – áll a testületnek az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A jogi szakértők kevés jobbítást láttak az Andrzej Duda lengyel államfő által benyújtott módosító javaslatokban, összehasonlítva a júliusban tárgyalt eredeti szöveghez képest.

Az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) vonatkozó törvénytervezet, ami szerint a testület 15 tagját a szejm választja meg, és amivel egy időben leváltanák a KRS jelenlegi tagjait, a testület széles körű átpolitizálásához vezet – állapítja meg a Velencei Bizottság, amely ehelyett javasolja a jelenlegi eljárás megtartását, amely során a KRS tagjait szakmai szervezetek választják meg.

A legfelsőbb tanácsra (SN) vonatkozó törvényjavaslatban a bizottság kifogásolja, hogy a két új kamara (a fegyelmi és a rendkívüli kamara) létrehozása a testületen belül nem szerencsés, mivel újonnan kinevezett, különleges hatáskörökkel felruházott bírák alkotnák, így jóval szélesebb hatáskörrel rendelkeznének a többiekhez viszonyítva. Egyeztetni kell továbbá, hogy ez a modell megfelel-e az alkotmánynak – mutattak rá a szakértők.

Azt is megállapították, hogy tapasztalatlan, hozzá nem értő bíráknak nem szabad a legfelsőbb tanács munkájában részt venni, mint ahogyan ezt a benyújtott jogszabálytervezet lehetővé tenné. A testület szerint a választásokkal kapcsolatos jogi vitákat nem szabadna az újonnan létrehozott rendkívüli kamarának tárgyalnia.

A bizottság szerint a jogerős ítéletek rendkívüli felülvizsgálatának lehetővé tétele veszélyezteti a lengyel jogrendszert. Ez annál is inkább problémás, mert ez a mechanizmus visszamenőleges hatályú és a jóval hatályba lépése előtt lezárt ügyek újrafelvételét is lehetővé tenné.

A testület bírálta azt is, hogy 70 évesről 65 évesre – a jelenleg érvényes korhatárra – csökkentenék a bírák nyugdíjkorát.

A bíróságok szervezetével kapcsolatos, már elfogadott törvénymódosítások kapcsán a Velencei Bizottság több ajánlást is megfogalmazott. A szakértők szerint a bírósági elnököknek az igazságügy-miniszter által történő kinevezését vagy leváltását a KRS-nek, illetve az adott bíróság bírái közgyűlésének is jóvá kellene hagynia. A bizottság szerint az igazságügyi minisztert nem szabadna a nyugdíjkorhatáron túl lévő bírák megbízatásának meghosszabbításával, illetve a bírósági elnökökkel kapcsolatos fegyelmi hatáskörökkel felruházni. 

A bizottság teljes véleményét december 11-én teszi közzé a honlapján.

A lengyel alsóház közben pénteken többórás éles vita után megszavazta a legfelsőbb bíróságról szóló törvénymódosítást. A szejm pénteki napirendjén szerepelt az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény zárószavazása is. (MTI)