Mészáros Péter, az MDF egykori országgyűlési képviselője, Budafok díszpolgára az Indexnek elismerte, hogy a rendszerváltást közvetlenül megelőző években kapcsolatban állt a korabeli állambiztonsággal. Azt mondja, hibázott, amikor ezzel nem állt elő utólag, de erkölcstelenséget nem követett el.

Mészáros Péter az egyik szereplő volt azon a listán, melyet Ungváry Krisztián kutatásai alapján hozott nyilvánosságra az Index. Ezen 35 országgyűlési képviselő szerepel a rendszerváltás utáni első, 1990 és ‘94 közötti ciklusból, akik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) megtalálható akták szerint szerepeltek az állambiztonság nyilvántartásában. Ez nem feltétlen jelentette azt, hogy ügynökök voltak, volt, aki például egyáltalán nem jelentett.

Mészáros Pétert „Direktor” fedőnéven tartották nyilván, és 1988 májusában „hazafias alapon” szervezték be. Az ügynöki tevékenységéről azonban semmilyen dokumentum nem került elő. Mészáros a lista publikálása után megkereste az Indexet.

Azt mondta, a Műegyetem 1987-ben elindított nemzetközi képzésének egyik alapítójaként kereste meg őt a korabeli hírszerzés, hogy információkat adjon a BME-n tanuló külföldi hallgatókról. A volt politikus azt mondta, főleg csak listákat kellett átadnia, a hallgatók személyiségéről, politikai nézeteiről, érzékeny személyes adatairól soha nem kértek tőle semmit. Írásbeli jelentéseket nem kellett adnia, és magyar hallgatókról vagy kollégákról sem kértek tőle semmit.

“Én sem akkor, sem később nem láttam ebben semmilyen erkölcstelenséget. Később a nemzetbiztonság ugyanígy kért hasonló adatokat a kilencvenes években is.” - mondta. Hozzátette, hogy egy hibát követett el, a kilencvenes években jeleznie kellett volna, hogy volt ilyen kapcsolata az állambiztonsággal, de nem tette. "Ezt részben az 1990 utáni közhangulat miatt nem akartam nyilvánosságra hozni, akkor is, ha tudtam, hogy tartalmilag nem tettem semmi vállalhatatlant” – mondta most Mészáros Péter.