Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országházban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésének alakuló ülésén.

A miniszterelnök szerint a kormányzati birtokpolitika eredményeként az állami földek "a nagyoktól a kis- és középbirtokosokhoz kerültek".

Orbán arról is beszélt, hogy a magyar agrárium megerősítése Magyarország szuverenitásának és függetlenségének sarokköve. A magyar gazdák pedig 

• a magyar függetlenség, 
  
• a magyar szabadság
  

legfőbb őrei. A kormányfő szerint a magyar gazdaságnak három kincse van:

• a magyar emberek, 
  
• a föld 
  
• és a víz.
  

Ezek védelme és gazdagítása a mindenkori kormány elsőrendű kötelessége - hangsúlyozta.

Magyarország szerint alapjaiban mezőgazdasági ország, ezért az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia. A termőföld magyar kézben tartásával kapcsolatban Orbán kijelentette, hogy Magyarország egyetlen más nemzetnek sem lesz az

"előkertje".

"A mi nemzeti egyszeregyünk úgy hangzik: ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell, hogy hasznot hajtson" - mondta. Van olyan ország - folytatta -, ahol óvatos becslések szerint a termőföldek egyharmada-fele külföldiek kezében van.

"Áll a bennszülött földműves, és nézi, hogy a külföldi tulajdonos ugyanazt csinálja, amihez ő is ért. (...) Áll a bennszülött földműves, legyint, majd szomorúan elmegy Spanyolországba vendégmunkásként epret szedni. Ez az, ami Magyarországon, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fordulhat elő".

Nemzetstratégiai fontosságú továbbá - fűzte hozzá -, hogy a Közép-Európába silányabb minőségben érkező dömpingáruk helyett "mi, magyarok képesek vagyunk jó minőségű magyar élelmiszert előállítani".

Orbán Viktor ígéretesnek látja a magyar agrárium jövőjét, amelyre azonban szavai szerint veszélyek is leselkednek, mivel Brüsszelben "a fényes tekintetű bürokraták" az uniós költségvetésből egyre nagyobb összegeket akarnak más célokra fordítani, például az illegális bevándorlás okozta problémák eseti megoldására. A brüsszeli felvetés szerint a pénzeket a hagyományos fejlesztési alapokból, így a közös agrárpolitika alapjaiból akarták elvenni - jegyezte meg.

"Arról van szó, hogy nyakunkra hoznak olyan milliókat, akiket mi nem hívtunk, és a cechet is velünk akarják kifizettetni".

Orbán szerint a magyar agrártárca jól küzdött, a tagállamok többsége ugyanis elfogadta a magyar álláspontot, így a jelenlegi ciklus agrárpolitikai pénzalapjait ez a veszély nem fenyegeti. 2020 után azonban komoly küzdelmek várhatók ebben az ügyben.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 2010 óta a magyar mezőgazdaság növekedése az első három között volt az Európai Unióban, az agrárium kibocsátása 2010-2017 között folyóáron több mint 50, változatlan áron több mint 25 százalékkal növekedett.