Rövidke életünkben nem sokszor adatik meg, hogy valóban koncepciózus lakberendezéssel találkozzunk. Ez a ház, mint egy kíváncsi szemek elől elrejtett gyönyörű menyasszony, számos-számtalan meglepetést tartogat azok számára, akik elég szerencsések ahhoz, hogy megtekintését végül megejthetik.

Amint látszik, a ház külső burkolatához felhasznált kő szervesen behúzódik a ház belsejébe is. Van, aki szerint ez a fajta kőburkolat már divatjamúlt, ezeknek a félszakembereknek azt ajánljuk, tekintsék meg ezeket a képeket és aztán beszéljenek. Felhasználási sokszínűségét semmi nem mutatja jobban, mint az, milyen természetesen kapcsolódik a kő más díszítőelemekhez. Például:

- egy spontán képződött másikkő sarki amőbához ill. a falban lévő szintén spontán nyílásokhoz:

- a bambusz/tégla tapétához, lambéria falipanelhez és kakabarna műanyag bordűrhöz

- fémhez, üveghez, egyszóval mindenhez. Ennek még a fantáziánk sem szabhat határt!

A kő után tegyünk egy nyúlfarknyi kitérőt a fára és emeljük szemünket a magosba. Itt nem mindennapi megoldásba ütközik (magosba emelt) tekintetünk: egy fifikás csavarral vizuálisan megzavart plafonlambéria vár minket, ahol az eltérő színű pácolással egy lakberendezői duplacsavar tanúi lehetünk. Az igazság az, hogy annak, akinek egy szimpla lambériára is ennyi ötlete van, annak nem is lakberendezőnek kellene lennie, hanem egyenesen a lakberendezők szakmai államtitkár-helyettesének!

A fa után jöjjenek a minták! Virágok, bambuszok, pöttyök - felvettük a harcot az egyhangúság ellen! Volt merszünk megbolondulni, tűzre dobtuk a színskálánkat és csak a szívünkre hallgattunk. Az eredmény magáért beszél.

Ez a helyiség maga a nagybetűs H.A.R.M.Ó.N.I.A., az organza függöny színe pontosan illik az ülőgarnitúra párnáihoz, s ez a tejeskávé visszaköszön a radiátor mögött helyet foglaló fabetétben is. A képek és a lámpák rombusza nemcsak a szabálytalan szabályosság szépségére világít rá, de a két lámpa még a radiátor két végére is (rávilágít), mely mai rohanó világunkban nagyon praktikusnak bizonyul.

És végül egy jótanács lakberendező aspiránsok részére: egy igazi kreatív nemcsak térben lát, hanem síkban is. A tökéletesen betöltött tér körvonala is tökéletes képet rajzol. Ez a sarok például olyan vallási konnotációkat rejt, amelyeket csak a legfinomabb elmék képesek felfogni: a komódok szentháromsága után az utolsó lépcsőfok az ajtókeret, melyről egyenesen a mennyországba juthatunk. A bordűr alatti tükör szinte új világot nyit meg: az alvilág lenne ez? Vagy lelkünk tükre? Vagy csak egy teljesen haszontalan tükör, melyben az ülőgarnitűrát láthatjuk viszont? Megannyi kérdés, megannyi lehetőség.

Ha már a mély gondolatoknál tartunk, akkor időzzünk kicsit az irodalom világában is. Az vagy, amit elolvasol - mondják, mi ezzel szemben azt valljuk: az vagy, amit nem olvasol el. Úgy is mondhatnánk, olvasás helyett legyen tapétázás, könyv helyett tapéta, hisz a papír, az papír. Még mielőtt ezen gondolatok szörnyű spirálként a mélybe húznak, tekintsük meg hogyan is fest a modern ember nappalija, ahol az irodalom úgy van jelen, hogy közben semmi helyet nem foglal.

Ebben a megoldásban az a csodálatos, hogy az itt-ott megmaradó 50x110 centi falfelületre akár 70 könyvet is elhelyezhetünk.

Minden jónak vége szakad egyszer, s bár e ház kiapadhatatlan forrása a lakberendezési ötleteknek, mint egy szende mennyasszony (a hasonlatot lásd feljebb), a ruha alatt rejtőző többi részletet a képzeletre bízzuk.

Köszi, Linda!