• Túl olcsón bérlik az irodájukat - főleg ezzel vádol öt ellenzéki pártot az Állami Számvevőszék, nem sokkal azután, hogy példátlanul magas büntetést szabtak ki tiltott pártfinanszírozás miatt a Jobbikra. 
  
• A pártok úgy vélik, a cél választási kampányaik ellehetetlenítése, így az Együtt és a Párbeszéd már jogi lépéseket is tervez. 
  
• Többségük szerint az ÁSZ és a Fidesz most átlépett egy határt, Juhász Péter szerint putyini világ épül, közép-ázsiai illiberális országokban jellemző az, hogy ilyen módszerekkel iktatják ki a politikai ellenfeleiket.
  

Szerdán négy ellenzéki pártnak lépett oda az Állami Számvevőszék, az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért, az LMP és a Demokratikus Koalíció is sokmilliós büntetést kapott, csütörtökön pedig a Liberálisok számoltak be róla, hogy kézhez vehették az ÁSZ jelentéstervezetét – őket is több milliós tételre büntették. 

Az öt ellenzéki pártot azután vette elő a hatóság, hogy a Jobbikot példátlanul nagy, 331 millió 660 ezer forintos tiltott pártfinanszírozással vádolták meg.
Valamennyiüket- többek közt - irodáik miatt büntették, azzal vádolva őket, hogy az ingatlanokat a piaci ár alatti összegért bérlik. Az ellenzéki pártok értetlenül állnak az ÁSZ döntése előtt, és úgy vélik, a cél kampányaik ellehetetlenítése a 2018-as választások előtt. A legtöbb esetben évek óta létező bérleti szerződésekről van szó, melyekkel korábban az ÁSZ-nak semmi gondja nem volt, és az apróbb, formai hibák miatt sem léptek fel eddig, csak figyelmeztették a pártokat.

Csütörtökön a Momentum az Állami Számvevőszék épülete előtt szervezett egy sajtótájékoztatót A Fidesz is fizesse be a tartozásait! címmel, a Jobbik pedig közleményben ítélte el az ÁSZ szerintük politikai döntését.

Az Együtt részéről a 444-nek Szigetvári Viktor nyilatkozott, az ellenük hozott döntést példátlannak nevezte, 

szerinte az, ami most folyik, a közép-ázsiai diktatúrákból ismert módszer.

„Valótlan adatok alapján, adminisztratív módszerekkel próbálják megakadályozni, hogy az ellenzék sikeres kampányt folytathasson a választások előtt” - mondta. 

Az Együtt esetében az ÁSZ azt állapította meg, hogy 2015-ben összesen 5125000 forint, 2016-ban 4570000 Ft nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadtak el jogi személyektől kedvezményes ingatlan bérlet formájában. Szigetvári a 444-nek azt mondta, a Nagymező utcai irodát az ÁSZ szerint a piaci ár feléért bérlik, szerinte viszont egy teljesen elfogadható piaci áron. 

Az Együttnek küldött jelentéstervezetben kifogásolják azt is, hogy a párt nem vizsgálta, valóban magyar állampolgárok voltak-e azok a magánszemélyek, akik külföldről európai uniós országokból, de magyar névvel utaltak kisebb, 400 ezer forint alatti összegű támogatást a pártnak. Szigetvári nem érti, miért kéne ezt nekik ellenőrizniük, ha semmi gyanúsat nem találnak a támogató személyében, és elmondta, ilyen kifogásra korábban még sosem volt példa. A párt nem szándékozik annyiban hagyni a dolgot, bár fellebbezni a döntés ellen nem lehet, 15 napon belül észrevételezhetik a tervezetet, és ezt meg is fogják tenni. Szigetvári szerint az Együtt kasszájából ezzel az ÁSZ annyi pénzt vesz ki, amennyi komolyan veszélyezteti a kampányukat, így minden lehetőséget megvizsgálnak arra nézve, hogyan támadhatnák meg a döntést. Szigetvári szerint a Számvevőszék akciója mögött kettős szándék volt: egyrészt így próbálják menteni a becsületüket a Jobbik megbüntetése miatt, másrészt így akarják ellehetetleníteni a kampányidőszakot az ellenzék számára.

A Párbeszéd Magyarországért esetében a pártirodák bérletével kapcsolatban az ÁSZ 4850000 forinttal magasabb bérleti díjat tartana reálisnak, mint amit kifizettek, így azt nem pénzbeli adománynak tekintik. Mivel cég nyújtotta, a párttörvény szerint tiltott pártfinanszírozásnak ítélik, és ezt duplán szeretnék visszafizettetni velük. A Számvevőszék kifogásolta a párt kvótanépszavazásos óriásplakátjait, ebben az esetben is azt állapították meg, hogy túl olcsón kapták a helyeket. A kedvezmény mértéke szerintük 2675000 forint, amit szintén duplán akarnak behajtani. Ez összesen 15050000 forint, ami a párt a választásokig várható állami támogatásának körülbelül kétharmada. Csakúgy, mint az Együtt, a PM is minden lehetőséget meg akar ragadni a döntés ellen, ha kell, jogi lépéseket is tesznek. A 444-nek a párt elnökségi tagja, Béres András azt írta, 

„az ÁSZ átlépett egy határt, nem marad más választásunk, mint a nyilvánosság felé fordulni, hogy felhívjuk a figyelmet erre a túlkapásra.” 

A Párbeszéd működését a párt közlése szerint a büntetés ellehetetlenítené, ezért gyűjtésbe kezdenek a túlélésükért, és hogy „tovább folytathassa Karácsony Gergely miniszterelnöki kampányát, annak érdekében, hogy kormányváltás után helyreállíthassuk a jogállamot, és többé ne fordulhassanak elő ilyen túlkapások.”

A pártiroda esetében a Párbeszédnél pikáns részlet, hogy az irodából az Országgyűlés Hivatala is bérelt, akik 2014-ben egy 29 oldalas ingatlanszakértői tanulmányban - több más hasonló ingatlannal összevetve - állapították meg a reális bérleti díjat, és úgy döntöttek, bár a piaci árnál pár százalékkal drágább az iroda, de belefér abba a határba, amennyiért kibérelhetik. Béres András úgy fogalmazott, az ÁSZ egyértelműen politikai megrendelésre dolgozik, és most átléptek egy határt. „Az elméletileg a pártok felett álló ÁSZ a Fidesz oldalán beszáll a választási kampányba. Az ellenzéki pártokat pénzügyileg akarják ellehetetleníteni, méghozzá a kampányban.”

A jelentéstervezet kézhezvétele után Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos, pénteki korrupcióinfós sajtótájékoztatóját új helyszínen, a párt székházában tartotta, melyről ő maga azt mondta, nem is székház, hanem széklakás. A Lehet Más a Politikát is azzal vádolja az ÁSZ, hogy túl alacsony bérleti díjat fizetnek a Hegedűs Gyula utcai lakásért, melyet 2012 óta bérelnek. 

Az LMP-ben sem értik, hogy lehet, hogy eddig az ÁSZ mindent rendben talált a szerződéssel, most mégis keveslik a bérleti díjat. Hadházy hozzátette, a bérbeadó az elmúlt öt év során semmilyen értéknövelő beruházást nem végzett el az irodán, mint mondta, a falak is csak azért vannak jó állapotban, mert az LMP munkatársai saját maguk festették ki a két ünnep között. A pártot nyolcmillió forintra büntették, az összeget, úgy mint a Jobbik és a Párbeszéd esetében, duplán kell számolni. 

A pártvezetés szerint most nem az volt a cél, hogy anyagilag ellehetetlenítsék a pártot, hanem „ez újra Fidesz-propaganda.” 

Az LMP korábban nem kapott büntetést az Állami Számvevőszéktől, arról, hogy a Jobbikhoz és a Párbeszédhez hasonlóan szerveznek-e gyűjtést a párt számára, az országos elnökség fog dönteni. 

A Liberálisok, akiket közleményük szerint szintén súlyos tízmilliókra büntettek, úgy gondolják, a hivatal „a Fidesz megrendelésére járt el, mikor tiltott pártfinanszírozást állapított meg, a cél pedig, hogy ellehetetlenítsék a párt működését”, ezért Verhofstadthoz, az ALDE európai parlamenti frakciójának vezetőjéhez fordulnak, hogy „az Európai Unió vezetői is értesüljenek arról, hogy az Orbán-kormány hogyan lehetetlenítené el az ellenzéki pártok működését, illetve indulását a választáson."

Az ügyben feltettünk számos kérdést az Állami Számvevőszéknek is, válaszukban azt írták, „az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit szigorú szakmai standardok alapján, transzparens módon, minden egyéb szervezettől függetlenül, pártatlanul végzi. Az ÁSZ független a politikától, nem vesz részt a politikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegelhet politikai szempontokat.”

Hangsúlyozzák, az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében, a tiltott támogatás jogkövetkezményének megállapításával pedig hozzájárul a pártok gazdálkodásának szabályszerűségéhez, 

végső soron a politikai élet tisztaságához.