A svédek nem félnek a robotoktól, inkább helyet csinálnak nekik

Míg a világ fejlettebb országaiban egyre jobban félnek attól, hogy a robotizáció következtében milliók veszíthetik el a munkájukat, Svédországban inkább elfogadják, hogy ez történik, és történni fog, és a lehető leghiggadtabban készülnek rá. Nemcsak a közgazdászok állítják, hogy nincs mitől tartani, egy átlagos svéd bányász is úgy látja, az automatizáció nemhogy nem teszi tönkre a jövőjét, hanem inkább segíti a munkáját.

A New York Times cikkében egy régi, a Boliden vállalat tulajdonában lévő ércbánya 800 méter mélyen kialakított vezérlőtermében a 35 éves Mika Persson beszél arról, hogy ahogy a legtöbb svéd munkavállaló, úgy ő is inkább örül az automatizációnak, mintsem tartana tőle. Nem félti a munkáját, a saját szemével látja, hogy nagyon is szükség van rá, ő irányítja ugyanis a kotrógépet, mely helyette bányássza ki az ezüstöt, a cinket és az ólmot. Ha ő maga lenne odalent, port, és káros anyagokat lélegezne be. Ehelyett egy kényelmes irodában ül, és monitoron figyeli a gépet, melyet joystick segítségével irányít.

Tisztában van vele, hogy a robotok egyre fontosabb szerepet töltenek be a munkaerőpiacon - a Boliden egyik bányájában már önvezető járműveket tesztelnek, melyek idővel átveszik a teherautósofőrök szerepét. Persson azonban biztosra veszi, hogy mindig szükség lesz az emberekre is, akik a gépeket irányítják, és hisz a svéd gazdasági modellben is

„Nem igazán aggódom” - mondja.

„Annyi munka van ebben a bányában, hogy ha el is veszíted az állásodat, találsz itt magadnak másikat.”

Nyilván nem véletlenül ilyen higgadt és derűlátó a bányász, Svédországban, és általában az északi államokban sokkal erősebbek a szakszervezetek, mint más fejlett országokban, és a kormány is jóval bőkezűbb, mint Európa más, gazdaságilag erős országaiban vagy az Egyesült Államokban. Nem mellékes az a bizalmi viszony sem, mely a munkaadók és a munkavállalók között van, nemcsak ebben a bányában, hanem általában az egész régióban. A munkaügyi és integrációs miniszter, Ylva Johansson szerint, ha megkérdezünk egy svéd szakszervezeti vezetőt, fél-e az új technológiától, azt fogja felelni, hogy nem, a régi technológiától tart inkább.

„Ha eltűnik egy szakma, a munkavállalókat átképezzük. Állásokat nem védünk. A dolgozókat védjük” - mondta.

Svédországról és a skandináv államokról sokan úgy vélik, túlságosan is atyáskodók, és túlzottan körbepárnázzák állampolgáraikat, pedig az, ahogy az automatizációra készülnek, épp az egyik leginnovatívabb megközelítése ennek a foglalkoztatási problémának. „Egy jó védőháló jót tesz a vállalkozókedvnek” - mondja Carl Melin, a stockholmi Futurion kutatóintézet általános irányelvekért felelős igazgatója. „Ha egy terved nem válik be, az még nem jelenti azt, hogy tönkre is mész.”

Fotó: Volvo Trucks

Az Európai Bizottság felmérése szerint a svédek 80 százaléka pozitívan áll a mesterséges intelligenciához és a robotizációhoz, míg a Pew Kutatóintézet kutatása alapján az amerikaiak 72 százaléka aggódik, hogy a jövőben robotok és számítógépek veszik át az emberek helyét a munkahelyeken. Nem véletlenül: az Egyesült Államokban a munkavállalók egészségbiztosítása nagyban függ a munkaadótól, így a szakszervezetek mindenáron próbálják megvédeni az emberek állását. Skandináviában viszont az állam gondoskodik az egészségügyi ellátásról, ahogy az ingyenes oktatásról is. A svéd állam nagylelkű munkanélküli segélyt ad, a munkaadók pedig sok pénzt költenek szakmai képzésekre és továbbképzésekre.

Míg Svédország, Dánia és Finnország GDP-jük legalább 27 százalékát költik szociális kiadásokra, az Egyesült Államok kevesebb mint 20 százalékát (Magyarország 20,6 százalékot).

A robotizáció tehát általánosan elfogadott Svédországban, és ez kiemelkedően fontos a bányászatban. A bérek magasak, a fizetési és a munkafeltételeket szakszervezetek és munkáltatói szövetségek segítségével állapították meg. Az ércbányában egyetlen módon biztosítható a profit: a lehető leghatékonyabb munkával, ezt tudják az ott dolgozók is, így a robotizációban a lehetőséget látják arra, hogy a munka valóban egyre hatékonyabb legyen. Persson és munkatársai így hamarosan egyszerre négy munkagépet irányítanak majd joystickjeikkel.

A Boliden már élesben teszteli az önvezető teherautókat az egyik kristinebergi bányában, itt három évtizede 350 000 tonnát termeltek ki évente, most majdnem 600 ezret, közben a foglalkoztatottak száma változatlan maradt. 

A garpengeri bányában Persson és társai nagyjából évi 500 000 svéd koronát keresnek (ez úgy 15,7 millió forint), egy évben öt hét szabadságuk van, ha pedig gyerekük születik, a szülők összesen 480 nap fizetett szabadságot kapnak, melyből 60 napot kimondottan csak az apa vehet ki. Persson úgy véli, ezek a feltételek a robotizáció térnyerésével sem változnak majd. Egyik kollégája, Erik Lundstrom szerint egyszerűen ilyen a svéd gondolkodás, „ha teszel valamit a cégért, a cég is tesz érted valamit.”

Az Oxfordi Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, két évtized múlva az amerikai munkavállalók akár felét robotok helyettesíthetik. 

A jövőt viszont nekik sem feltétlenül kéne olyan sötéten látniuk - korábbi cikkünkben idéztük az amerikai közgazdász, James Bessen véleményét, aki április végén megjelent, Learning by Doing - The Real Connection between Innovation, Wages, and Health című könyvében történelmi példákkal igyekszik igazolni, hogy a bérek stagnálása átmeneti, a robotizáció pedig összességében nem szüntet meg munkahelyeket. Ahogy a New York Times cikke, Bessen is felidézi, hogy amikor elkezdtek elszaporodni az ATM-ek, a bankpénztárosok attól féltek, rájuk többé nem lesz szükség. De nem így lett, sőt, kicsit még emelkedett is a humán munkaerő száma, amire az lehet a magyarázat, hogy csökkent az új bankfiókok megnyitásának költsége is, ez pedig összességében új munkahelyeket teremtett.

Magyarország viszont - ha nem tesz lépéseket - nagyon rosszul járhat a robotizációval. A Moody's Investors Service erről szóló jelentésében

külön kiemeli a közép-európai országok, Magyarország, Csehország és Szlovákia kitettségét,

szerintük ugyanis a gyári exportra berendezkedett országokat érinti majd igazán rosszul a technológiai átalakulás, mert bár az automatizált üzemek komoly befektetéseket igényelnek, működtetésük sokkal olcsóbb, mint Kelet-Európában vagy Délkelet-Ázsiában létesíteni gyárakat, ezért ezeknek az országoknak érdemes lehet újragondolni a foglalkoztatási- és gazdaságpolitikájukat. 

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.