Szörnyű időzítéssel hagyja el Angliát a Barcelona új igazolása

futball
2018 január 07., 16:09

Őszintén szólva nem ért igazán váratlanul a hír - lehet mert már idősebb vagyok - de nem is csapott úgy a földhöz, mint például amikor Fernando Torrest elveszítettük. Tudtuk, számítottunk rá, hogy a nyári maradása csak ideig-óráig jelent megoldást a helyzetre. Coutinho hajthatatlan volt, Jürgen Klopp forró ölelése és a csapatkapitányi karszalag se volt elég. Van ilyen. Úgy gondolom, hogy egy fájdalmas, a hatását még sokáig magunkon Liverpool-szurkolókon viselő, de jó döntés született. Egyedül az időzítéssel nem vagyok kibékülve, egyik fél részéről sem…

Hiába volt minden ölelés...
photo_camera Hiába volt minden ölelés... Fotó: PAUL ELLIS/AFP

Először is le kell szögezni, hogy – most biztos sokakat meglepek – Coutinho brazil. És mint minden dél-amerikai süldő a favellák között rohangálva úgy nő fel, hogy két csapat létezik a földön: a Barcelona és a Real Madrid. Egyszerűen csak nem fér a fejembe, hogy miért most? Miért nem tudott várni a nyárig? Ebben a szezonban

már nem léphet pályára a BL-ben. Lehet hogy a Barca bajnok lesz, de ő ennek nem lesz akkora részese - mindössze egy buzikupát nyerhet, nagy dolog.

Nem látom, hogy mitől volt ez olyan sürgős, mert ha még egy 28 éves játékosról beszélnénk, róla elhiszem, hogy minden félév számít, mert nem biztos, ha most keres, nyár elején is fog. De Coutinhonál ilyen fel sem merül. Fiatal, kiváló szezont fut, semmi ok nem volt erre a nagy kapkodásra. Csoportelsőként továbbjutottunk a BL-ben, bár bajnokok nem leszünk, három pontra van a második hely, még tart az FA-kupa álom, és behúztuk a liga egyik legjobb védőjét.

Ilyen gólörömöt sem látunk már talpig vörösben.
photo_camera Ilyen gólörömöt sem látunk már talpig vörösben. Fotó: PAUL ELLIS/AFP

És pont ezek miatt nem értem, hogy ha nyáron nem adtuk és tudtunk kemények lenni, most miért nem? „Fülöp fiam, tavaly írtál alá egy több éves szerződést, amivel a klub legjobban fizetett játékosa lettél, majd ha én úgy akarom, eladlak, addig kötelességed a szerződésed szerint segíteni a klubbot, nyáron majd visszatérünk erre, most elmehetsz.” Vagy valami. Értem én, hogy romboló hatása lehetett volna, ha egy olyan játékost marasztalunk, aki nem akar itt lenni, de ezzel nyáron se nagyon törődtünk. Jön amúgy is a vébé, nem tehette volna azt meg, hogy nem jár edzésre vagy nem vállalja a játékot, mert akkor azzal a kerettagságát is kockáztatta volna.

És hogy mi lesz nélküle? Ez egy nagyon jó kérdés, a rivális szurkolók biztos a tenyerükbe csaptak, hogy ezzel a zuhanás kezdetét veszi.

Elképzelhetetlennek tartom, hogy ne igazoljunk valakit a helyére. Az öngyilkosság lenne.

Nem tartom kizártnak, hogy valakivel már megvan az egyezség, különben szerintem nem engedtük volna el a kis brazilt se ilyen korán, a piac első hetében. Hogy most Lemar az, vagy Mahrez igazából édes mindegy, mivel egyik se középpályás, márpedig Coutinho újabban ott szerepelt. Most a helyén egyelőre van egy Lallanank, mint kreatív középpályás, meg Ox. Fasza.

Az egyik lehetséges Cou-pótlék: Rijad Mahrez.
photo_camera Az egyik lehetséges Cou-pótlék: Rijad Mahrez. Fotó: Jon Hobley/DPPI

Olvastam egy véleményt, hogy Coutinho Liverpoolban valaki lehetett volna, míg Barcelonában csak egy lesz a sok közül. Ebben van valami, de kérdem én, egy mai játékos ezt nem szarja le magasról? Hogy holmi észak-angliai dokkmunkások minek gondolnak engem, miközben degeszre keresem magam és kupát-kupára halmozok? A régi értékek kivesztek a futballból, nem lesznek már új Terry-k, Scholes-ok, Gerrardok.

El kell fogadni, a játékosok jönnek és mennek, mert mindig lesz valami, ami miatt elégedetlenek lesznek. Keveset keresek, keveset játszok, kevés a kupa, szúr a szék. Nem lesznek olyanok, akik 20 évet lehúznak egy klubnál, úgy is, ha esetleg öt évente nyer csak valamit. Pedig a futball, vagy legalábbis a Premier League errefelé tart. Már most hat közel azonos képességű csapat van, a hosszú egyeduralmaknak vége. Ezért volt nagy dolog, és ezért értékelődik fel, hogy anno sikerült Gerrardot megtartani. És pontosan erre utalt Klopp is.

A klub szívét és lelkét nem lehet eladni.

Mi szurkolók ott voltunk, amikor Owen elment a Real Madridba BL-t nyerni, mi láttuk, amint Torres önmaga paródiája lesz, és tanúi voltunk annak is, hogy velük ellentétben Suarez zsenije képes tovább szárnyalni. Csalódottak vagyunk? Persze, ez természetes. Megáll ettől az élet? Valószínűleg nem. Mi itt maradunk, a klub itt marad. Aki nem érzi, hogy meghalna a pályán ezért a vörös mezért, annak sok sikert valahol máshol.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.