Magyar és lengyel civil szervezetek kérik az EU-t, hogy támogassa őket a demokrácia védelmében

Nagy szükség volna rá, hogy az Európai Unió ne csak a fejlődő országokban, hanem a saját határain belül is támogassa a demokrácia védelmét. Ezt magyar, lengyel és horvát civil szervezetek képviselői fejtették ki kedden, az Európai Parlament brüsszeli épületében rendezett konferencián - írja az EUrológus.

A konferenciát a liberális Sophie in’t Veld és a néppárti, vagyis a Fidesz pártcsaládjához tartozó Frank Engel EP-képviselők szervezték, akik egy magyarul is olvasható tanulmányukban az általuk „beteg demokráciának” nevezett rendszereket mutatták be: Horvátországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szerbiát. Elemzésük szerint ezen kormányok módszereiben sok a közös: manipulálják a jogalkotást, korlátozzák a média szabadságát, aláássák a bírói függetlenséget, illetve stigmatizálják a civil szervezeteket, vagy jogszerűtlenné teszik a külföldi támogatásukat.

Orbán mellett Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, jobboldalt kék öltönyben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a V4-ek brüsszeli találkozójánFotó: OLIVIER HOSLET/AFP

A képviselők és a konferencián felszólaló civilek szerint erre az lehetne a megoldás, ha az EU támogatná a demokrácia védelmét és az ezzel foglalkozó civil szervezeteket.

Az EU ebben a finanszírozási ciklusban nem kevés pénzt, 1,3 milliárd eurót fordít  a „demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítására”, csak éppen nem a tagállamokban, hanem a fejlődő országokban. Az alapvető probléma nyilván az, amit sok más területen is lehet látni, hogy az uniós intézményrendszer nincs felkészülve arra, ha egy tagállam kezd el illiberálisan viselkedni.

Éppen ezért nincs is állandó keret ilyen célra, az uniós civil szervezetek csak egy-egy projektre pályázhatnak. „Ezek a pályázatok az uniós jogi eszközök erősítését szolgálják. Perköltségeket, közösségépítést, tanácsadói munkát nem lehet belőlük finanszírozni” – mondta az EUrologusnak a konferencián felszólaló Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Márpedig a Helsinkit például folyamatosan támadja a kormány, és azok az állami szervek is sorra mondják fel velük a szerződéseket, amelyekkel évek óta jól dolgoztak együtt.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a lengyel Helsinki Bizottság vezetője is, aki az angol nyelvű EUbserver portálnak azt nyilatkozta, hogy a civil szervezeteket náluk kiéheztetik, és különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik a menekültek és a nők jogait védik. „Nagyon nagy szükség lenne rá, hogy az EU elkezdje felismerni a civil szervezetek problémáját” - mondta Malgorzata Szuleka.