Magyar és lengyel civil szervezetek kérik az EU-t, hogy támogassa őket a demokrácia védelmében

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Nagy szükség volna rá, hogy az Európai Unió ne csak a fejlődő országokban, hanem a saját határain belül is támogassa a demokrácia védelmét. Ezt magyar, lengyel és horvát civil szervezetek képviselői fejtették ki kedden, az Európai Parlament brüsszeli épületében rendezett konferencián - írja az EUrológus.

A konferenciát a liberális Sophie in’t Veld és a néppárti, vagyis a Fidesz pártcsaládjához tartozó Frank Engel EP-képviselők szervezték, akik egy magyarul is olvasható tanulmányukban az általuk „beteg demokráciának” nevezett rendszereket mutatták be: Horvátországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szerbiát. Elemzésük szerint ezen kormányok módszereiben sok a közös: manipulálják a jogalkotást, korlátozzák a média szabadságát, aláássák a bírói függetlenséget, illetve stigmatizálják a civil szervezeteket, vagy jogszerűtlenné teszik a külföldi támogatásukat.

Orbán mellett Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, jobboldalt kék öltönyben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a V4-ek brüsszeli találkozójánFotó: OLIVIER HOSLET/AFP

A képviselők és a konferencián felszólaló civilek szerint erre az lehetne a megoldás, ha az EU támogatná a demokrácia védelmét és az ezzel foglalkozó civil szervezeteket.

Az EU ebben a finanszírozási ciklusban nem kevés pénzt, 1,3 milliárd eurót fordít  a „demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítására”, csak éppen nem a tagállamokban, hanem a fejlődő országokban. Az alapvető probléma nyilván az, amit sok más területen is lehet látni, hogy az uniós intézményrendszer nincs felkészülve arra, ha egy tagállam kezd el illiberálisan viselkedni.

Éppen ezért nincs is állandó keret ilyen célra, az uniós civil szervezetek csak egy-egy projektre pályázhatnak. „Ezek a pályázatok az uniós jogi eszközök erősítését szolgálják. Perköltségeket, közösségépítést, tanácsadói munkát nem lehet belőlük finanszírozni” – mondta az EUrologusnak a konferencián felszólaló Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Márpedig a Helsinkit például folyamatosan támadja a kormány, és azok az állami szervek is sorra mondják fel velük a szerződéseket, amelyekkel évek óta jól dolgoztak együtt.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a lengyel Helsinki Bizottság vezetője is, aki az angol nyelvű EUbserver portálnak azt nyilatkozta, hogy a civil szervezeteket náluk kiéheztetik, és különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik a menekültek és a nők jogait védik. „Nagyon nagy szükség lenne rá, hogy az EU elkezdje felismerni a civil szervezetek problémáját” - mondta Malgorzata Szuleka.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.