Négy hónap alatt négy fontos, elsősorban a fogvatartottak és a menedékkérők jogait érintő, nagy múltra visszatekintő megállapodást mondtak fel magyar állami szervek a Helsinki Bizottsággal. A civil jogvédő szervezet oldalán tette közzé, pontosan melyik megállapodásokról van szó, ezek felmondását mivel indokolták, és hogy a szervezet szerint ez mit jelent a jövőre nézve azok számára, akik eddig számíthattak a bizottság segítségére.

Az együttműködések egyoldalú felmondása miatt a Magyar Helsinki Bizottság a jövőben nem végezhet megfigyeléseket a rendőrségi objektumokban (fogdákban, előállítókban), idegenrendészeti fogdákon, menekültügyi fogdákon, menekülttáborokban és határrendészeti kirendeltségeken. Azt írják, szerintük az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus (NMM) nem tudja kiváltani a civil jogvédőket, ugyanis az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala alatt működő főosztály tevékenysége nem foglalja magába a rendszeres, ingyenes jogi tanácsadást.

A Helsinki Bizottság az elmúlt hónapokban a kormányzati propaganda egyik fő célpontja lett. Halász János, a Fidesz frakció szóvivője április végén azt mondta: a Helsinki Bizottság titkolózik a vagyonáról és forrásairól, valamint megtagadott egy közérdekű adatigénylést. Emiatt a szervezett be is perli a pártot. A civil szervezet derített fényt arra is, hogy a raboknak 93 forintos percdíjat fizetniük a telefonálásért, de hogy miért, csak pereskedés után tudhatták meg. A BVOP is felmondta a 18 éve érvényben lévő megállapodást a szervezettel, mondván, a fogvatartottak jogainak érvényesülése a „megállapodás hatályban tartása nélkül is biztosított”. A Helsinki Bizottság a a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt is a bírósághoz fordult.

1. Bevándorlási Menekültügyi Hivatal (BMH)

Az 1989 óta érvényben lévő megállapodást, mely belépést és monitorozási lehetőséget biztosított menekültügyi befogadó állomásokban (menekülttáborokban), őrzött befogadó központokban (menekültügyi fogdákon) és a Balassagyarmati Közösségi Szálláson, a BMH június 2-án egyoldalúan felmondta. Az indoklás szerint a szervezet a megállapodást súlyosan és többször is megsértette, de okként említik a „konstruktív együttműködés hiányát” is. A Helsinki Bizottság állaspontja szerint egyszer sem sértették meg súlyosan a megállapodást, és amikor jelentéseikkel késtek, annak az volt az oka, hogy a hivatal nem reagált a megállapításaikra.

2. Országos Rendőrfő-kapitányság (ORFK)

Június 16-án, azonnali hatállyal mondta fel az ORFK azt a megállapodást, melynek értelmében a szervezet munkatársai rendőrségi és idegenrendészeti fogdákba léphettek be, ahol ingyenes jogsegélyt kínáltak a fogvatartottaknak. A felmondás oka ez esetben az volt, hogy az állami szerv szerint a szabályozási környezet megváltozott, és az új jogintézmények elégségesek a fogvatartottak jogainak érvényesüléséhez. A jogvédő szervezet úgy véli, a nemzeti megelőző mechanizmus része kell, hogy legyen a civil szervezetek munkája az ombudsmané mellett. A Helsinki Bizottság azért sem tartja indokoltnak a döntést, mert állításuk szerint az ombudsman munkatársai 2015 óta egyszer sem keresték fel idegenrendészeti fogdát, és rendőrségit is csak három alkalommal.

3. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)

A megállapodás augusztus 24-i, egyoldalú felmondása azt jelenti, hogy a szervezet munkatársai ezentúl nem végezhetnek börtönmegfigyelést, nem beszélhetnek a fogvatartottakkal szoros ellenőrzés nélkül, és egyedi jogsérelmekben sem járhatnak el. A felmondást azzal indokolták, a fogvatartottak jogainak érvényesülése a „megállapodás hatályban tartása nélkül is biztosított”.

4. Háromoldalú megállapodás az Országos Rendőrfő-kapitányság (ORFK), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-európai Regionális Képviselete (UNHCR) és a Magyar Helsinki Bizottság között

A megállapodás célja az volt, hogy a menedékkérőket segítsék abban, hogy hozzáférjenek a menekülteljáráshoz, a civil jogvédőknek pedig jogot biztosított arra, hogy belépjenek a határrendészeti kirendeltségekre. Mint a szervezet írja, az UNHCR megbízásából eljáró Helsinki Bizottság munkatársai betekinthettek anonimizált iratokba is, és visszajelezhettek a hatóságoknak. Ezt a megállapodást is egyoldalúan mondták fel, október 5-i hatállyal, a döntést jogszabályi változásokkal indokolták.