Csütörtökön kiderült, milyenek lesznek pontosan a legújabb kormányzati konzultáció kérdőívei. A lapokon 7 kérdés szerepel, és minden kérdéshez fűztek magyarázatot is, igaz, a válaszlehetőségekkel nem sokat törődtek, az embereknek csak azt kell beikszelniük, egyetértenek-e Sorossal vagy nem. Azaz nem is Sorossal, hanem azzal a valamivel, amit a magyar kormány Soros terveként állít be, hiszen a kérdőív

minden kérdésben és a minden magyarázatban ferdít vagy egyenesen hazudik.

Lázár Jánost is megkérdeztük erről rendszeres csütörtöki sajtótájékoztatóján, és ő azt mondta, mivel minden kérdéshez van magyarázat és hivatkozás, szerinte ez a kérdőív, amit 8 millió magyarnak küldenek majd ki, megfelel a korrekt tájékoztatás követelményének. A kormányt nem zavarja az sem, hogy - ahogy Lázár is elismerte - a magyarok többsége minden bizonnyal ebből kérdőívből fog tájékozódni Soros terveit illetően, nem a Soros által írt eredeti cikkekből.

Mikor Lázárt szembesítettük a kérdőív és Soros írásai közötti ellentmondásokkal, nem válaszolt érdemben, végül pedig azt javasolta Sorosnak, hogy ha gondja van azzal, ahogyan a kormány tolmácsolja a szavait,

indítson ő is konzultációt.

Alább végigvesszük, mi igaz és mi nem az a kérdőíven, lentebb pedig megnézhetik Lázár válaszait is az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

1. kérdés

„Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.

Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) Hasonló álláspontot képvisel az Európai Parlament is. A testület támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását. (2015/2342. (INI))”

Hogy Soros György  arra akarná rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is, az

nem igaz.

A dőlten szedett magyarázatban ezt a 2015-ös Soros-cikket idézik, ami ugyan valóban tartalmazza a kérdőívben lefordított mondatrészt, azonban azt Soros nem elvárásként fogalmazza meg, hanem realitásként, és igaza is lett: az EU-nak 2015-ben és 2016-ban is több mint 1 millió menedékkérőt kellett fogadnia. Soros lényegében azt írja, hogy az EU-nak fel kell készülnie évente 1 millió menedékkérő befogadására, ezt pedig csak akkor teheti meg, ha a tagállamok között fair módon osztja meg a terheket.

Igaz, ha akarjuk, ezt a mondatot lehet úgy is értelmezni, hogy Soros kifejezetten óhajtja évi 1 millió menedékkérő befogadását, de ha már ennyire nyomozzuk, mit is gondol a milliárdos, érdemes megnézni egy másik, 2016-os cikkét, ahol már félreérthetetlenül tényleg arról ír, szerinte mennyi menedékkérőt kellene évente befogadnia az EU-nak.

És mit ad Isten, nem 1 millió főről ír, hanem csak 300 ezerről,

ráadásul mindezt egy olyan világkvótarendszer keretében, amilyet Orbán is javasolt már.

Mikor egy szerdai sajtótájékoztatón megkérdezték erről az ellentmondásról Tuzson Bence államtitkárt, ő azt mondta, a kormány azért az 1 milliót és nem a 300 ezres számot használja, mert „ez a szám rendre visszatér az európai gondolkodásban, és nagyságrendeket tekintve mindig nagyjából 1 millió migránsról beszélünk”.

2. kérdés

„Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

A jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása. Így a határok megnyílnának az illegális bevándorlók előtt. A milliárdos úgy fogalmazott, hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. (Bloomberg Business, 2015. 10. 30.) Egyes brüsszeli vezetők is keményen támadták a határzárat. A migrációügyi biztos idén júniusban kijelentette: nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon.”

Cikkei és interjúi alapján nem vitás, hogy Soros György szerint fontos lenne, hogy az EU menekülteket fogadjon be, jelentős számban. Az azonban nem igaz, hogy a milliárdos gyenge határőrizetet akarna. Sőt, többször is pont azt szorgalmazta, hogy az EU hatékonyabban felügyelje a határait, akár egy közös határvédelmi ügynökséggel. Soros szerint így lehetne elérni, hogy az EU felé igyekvő menekültek ne fulladjanak vízbe, vagy fagyjanak meg útközben, és ezzel lehetne érdemben fellépni az embercsempész-hálózatok ellen is.

Az, hogy Soros le akarná rombolni a magyar határkerítést, csak Orbánéknak akadt be, eddigi megnyilvánulásai alapján Soros ugyan elítéli a kerítésépítést, de messze nem ez a magyar menekültpolitikát érintő kritikájának sarokpontja. 

3. kérdés

„A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

Soros György az alábbiakat írta a bevándorlók szétosztásáról: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. (Financial Times, 2015. 07. 26.) 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia. 2016-ban az Európai Bizottság már arra tett javaslatot, hogy korlátlan számban lehessen szétosztani a bevándorlókat. (IP/16/1620.) Soros György javaslatával egybehangzó módon feláll az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség is, amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek, a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben.”

A kérdés magyarázatában idézett Financial Times cikkben Soros azt jósolja, hogy ha a menedékkérők fair teherviselésen alapuló elosztása nem lesz állandó és kötelező, összeomlik az uniós menekültügyi rendszer, viszont ha fejlesztik ezeket a programokat, akkor azok globális szinten is példák lehetnek. Soros itt szintén az Orbánék által is támogatott világkvótára céloz.

Szintén 2015-ben, de a Financial Times-os cikk után két hónappal, az üzletember konkrétabban nyilatkozott ebben a kérdésben, és azt írta, hogy a menekültek hatékony elosztásának alapja éppen nem az, hogy ráerőszakolják őket olyan országokra, ahová nem akartak menni, és ahol nem látják őket szívesen, hanem ennek ellentéte. Ebben a cikkben tehát Soros pont úgy támadta a kötelező kvótát, ahogyan akkoriban a magyar kormány is. Azt, hogy a konzultációs kérdőív nem tájékoztatja korrektül a választókat, hanem csak ostoba manipuláció, jól mutatja, hogy Sorosnak ezt a cikkét az első kérdés magyarázatakor már hivatkozta a kérdőív egy olyan pontnál, ahol ez a cikk jobban kedvez a kormányzati félelemkeltésnek. Ennél a kérdésénél, ahol ugyanez a cikk árnyalná a képet, már nem idézik be,

Míg tehát a kvótával szemben optimistább Financial Times-cikk 2015. júliusi, a kvótakritikus cikk 2015. szeptember végén született, a magyar határ lezárása, a Keleti-pályaudvarnál tapasztalt krízis és a magyar kormány által röszkei csatának nevezett események után. 2015 szeptemberében a magyar kormány és az egész EU-s közvélemény is sokat változott, így valószínűleg Soros gondolatai is alkalmazkodtak az új körülményekhez.

Arról pedig, hogy a menekültek szétosztásában „különösen” a kelet-európai államoknak kellene részt venniük, ahogyan a kérdésben szerepel, Soros egyáltalán nem írt, sőt, épp az ellenkezőjét szorgalmazza.

4. kérdés

„A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.

Soros szerint jelentős összegeket kellene költeni a bevándorlókra. „Az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket - és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) A milliárdos szerint ezt az összeget hitelből kellene előteremteni. Soros úgy gondolja, hogy a hitelek visszafizetéséhez adóemelésre van szükség: a milliárdos emelné az ÁFÁ-t, valamint a benzinfogyasztást és a turizmust terhelő adókat. Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat.”

Hogy Soros Brüsszelen keresztül arra kötelezné Magyarországot, hogy minden menekültnek fizessen 9 millió forint állami segélyt,

konkrét hazugság.

A magyarázatban hivatkozott cikkben pont arról van szó, hogy az EU fizetne befogadott menedékkérőnként ennyit a befogadó tagállamoknak a menekültek élelmezésére és elszállásolására. A pénzt tehát nem Magyarország fizetné, nem a menekülteknek és nem is állami forrásokból.

Ezt a programot egyébként Soros szerint az EU-nak egy közös kötvénykibocsátásból kellene finanszíroznia, a kapott pénzt pedig bizonyos új adók segítségével fizetnék vissza, túl azon, hogy Soros elképzelései szerint a menekültek hatékony integrációja amúgy is pozitívan hatna az EU gazdaságára.

Soros valóban javasolt EU-s áfát és üzemanyag adót is, valamint azt, hogy az EU valamilyen formában adóztassa meg az EU-ba beutazókat. ezzel pedig a menekültellátó rendszer terheinek egy részét EU-n kívüli állampolgárok fizetnék. Hogy a világ legmagasabbjának számító magyar áfakulcsot is emelné, arról Soros sosem írt, sőt, ha belegondolunk, a közös EU-s áfapolitikával a magyarok valószínűleg csak jól járnának, hiszen nagy esély van rá, hogy a közös kulcs nem az istentelenül magas magyar áfához igazodna, hanem annál alacsonyabb lenne.

5. kérdés

„Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”. Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal.”

Erről a kérdésről a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is kifejtette már a véleményét. Ha a magyar kormánynak tényleg fáj, hogy bizonyos szervezetek emberek jogi képviseletét látják el a bíróság előtt, akkor odaléphetnének akár a Magyar Ügyvédi Kamarának is, ott aztán tényleg fürtökben lógnak az olyan ügyvédek, akik embereket (sőt, néha bűnelkövetőket) képviselnek bírósági eljárásokban.

Sőt, a szintén Soros György által támogatott TASZ képviselte már Orbán Viktort is, amikor az akkor még ellenzéki vezetőt 2007-ben beperelte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.

6. kérdés

„A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

Soros György „A nyílt társadalom” című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Soros arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok ne sértsék a bevándorlók érzékenységét.”

Soros György valóban a nyílt és befogadó társadalmak híve, valóban meggyőződése, hogy a bevándorlók hatékony integrációjával nyerhetnek a nyugati társadalmak, és valóban úgy gondolja, hogy eljárt az idő a nemzetállamok, mint politikai képződmények fölött. Nyelveket és kultúrákat azonban nem akar háttérbe szorítani, az általa vallott filozófiai elveknek épp az a lényegük, hogy a társadalmak attól lesznek hatékonyabbak, ha sokféle meggyőződés, sokféle kultúra képes bennük egymás mellett élni, miközben mind elfogadja a másikat.

A kormány szereti azt a látszatot kelteni, mintha Soros György Európa iszlamizációjának meggyőződéses híve lenne, ez azonban nem igaz, az ő gondolkodása szerint egy ideális társadalomban a muszlimoknak éppen úgy el kell fogadniuk a keresztényeket, ahogy a keresztényeknek a muszlimokat.

Hogy ezek a gondolatok helyesek-e, arról lehet és kell is vitatkozni, de semmiképp sem úgy, hogy félremagyarázzuk őket.

7. kérdés

„A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

A Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen. A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását. Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat. Az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban, minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük. (2016/0133. (COD)) Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik.”

Ez a kérdés már nem is kérdés, hanem színtiszta politikai kampány. Az Orbán-kormány szerint ha valaki nyilvánosan kimondja vagy megírja, hogy nem ért egyet azzal, ahogy az Orbán-kormány kezeli a dolgokat, akkor az Orbánék szerint máris politikai támadást intézett ellenük.

Ennek a kérdésnek a magyarázata már tényként kezeli, hogy Soros évente 1 millió bevándorlót akar Európába hozni, de még egyszer: ez nem igaz.

Ezen kívül ennél a magyarázatnál is szépen látszik (ahogyan az összes többinél), hogy

a kérdőívben összemossák az EU-s szinten felmerülő politikai javaslatokat Soros György cikkeivel,

mindig aszerint, hogyan illeszkedik mindez leginkább a kormány narratívájába.

link Forrás