A lengyel legfelsőbb bíróság közgyűlése kedden határozatot fogadott el, amelyben alkotmányellenesnek minősítette az igazságügyi reform keretében elfogadott - egyebek között a tagok korábban történő nyugdíjazását lehetővé tevő - jogszabályokat.

A közgyűlésen jelenlévők többsége által jóváhagyott határozatban a bírósági törvényeket - köztük a legfelsőbb bíróságról szólót - alkotmányellenesnek, a hatalmi ágak megosztását és a bírói függetlenséget sértőnek minősítették.

Kifogásolták többek között azt, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása a testület elnöke, Malgorzata Gersdorf nyugdíjazását idézheti elő. E kitétel szerint ugyanis 70-ről 65 évre csökkent a bírák nyugdíjkorhatára, Gersdorf pedig tavaly novemberben lett 65 éves.

A határozat szerint Gersdorf elvileg 2020-ig tartó, hatéves hivatali időszakát alkotmánymódosítás nélkül nem lenne szabad lerövidíteni. 

A legfelsőbb bíróságról szóló törvény értelmében nemcsak Gersdorf, hanem a testület 81 jelenlegi tagja közül 34 bíró lenne nyugdíjazható. Kérésükre azonban az államfő szolgálati idejük meghosszabbításáról dönthet.

Az eredeti, Andrzej Duda államfő által tavaly nyáron megvétózott változat szerint a legfelsőbb bíróság összes tagját nyugalmazták volna, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg.

Jelenlegi változatban a törvény április elején lép hatályba, azután dől el a nyugdíjkorba ért bírák további szolgálatának kérdése. A keddi határozatban a legfelsőbb bíróság tagja az erre vonatkozó egyéni döntéseik tiszteletben tartását kérték.

Az Európai Bizottság december végén az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben, többek között a bírósági reform miatt. (MTI)