Sok száz művész kaphat extra nyugdíjat, csak kérnie kell az MMA-tól

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Egy decemberi törvénymódosítással a kormány bevezeti a művészjáradékot, amely az állami díjakkal elismert, 65 évnél idősebb alkotóknak jár. Akik beadják a Magyar Művészeti Akadémiának a kérelmüket, azok márciustól már havi 121 ezer forinttal lesznek gazdagabbak.

Az indoklás szerint a kormányt „a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelet” vezette, de a valódi ok ennél prózaibb lehet: egyszerűen nagyon sok művésznek alacsony a nyugdíja. Ahogy azt a hvg.hu írja, a művészek zöme a szocializmusban nem volt állásban, a rendszerváltás után pedig leginkább vállalkozóként dolgoztak, és számos más kényszervállalkozóhoz hasonlóan vagy keveset kerestek, vagy igyekeztek a legkevesebb járulékot befizetni. Ezért lehet az, hogy sok országosan ismert művésznek is látványosan kevés a nyugdíja, hiába volt legalább ideig-óráig kifejezetten sikeres: Wahorn András 51 ezer, Demjén Ferenc 48 ezer, Lang Györgyi 80 ezer forintos nyugdíjáról ugyanúgy lehetett olvasni, mint Lópici Gáspár nyomoráról.

Koós János már a törvény tervezésének idején nyilatkozott kissé sértődötten a Blikknek, hogy neki 67 ezer forint a nyugdíja, de a művészjáradékból mégsem kaphat, mivel nincs megfelelő díja. Nagy Feró ugyanott azt mondta, hogy a nyugdíja csak a harmada a 121 ezres művészjáradéknak, de nem fogja kérelmezni, mert egyrészt nem szorul rá, másrészt meg nem szokása sorban állni.

De itt nem csak a sztárokról van szó, hanem mintegy tízezer nyugdíjas művészről, akiknek egy része valóban szerény körülmények között él. Az ő helyzetüket nem rendezte átfogó módon ez a kormány sem, illetve most is csak az állami díjak birtokosait segíti ki. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára korábban azt mondta, 600-650 jogosultja lehet a járadéknak, de ennél szinte biztosan többen lesznek. Az MMA csütörtöki közleménye szerint ugyanis már 750 kérelem érkezett be, amelyből majdnem 500-at elbíráltak, és 3 kivételével mindet el is fogadták. És nyilván sokan vannak, akikhez még el sem jutott a hír.

Először igényelni, aztán köpni

A járadékra nem pályázni kell, csak kérelmezni, és automatikusan megkapják mindazok a művészek és művészeti szakemberek, akik megfelelnek három kritériumnak:

  • elmúltak 65 évesek;
  • birtokosai a törvényben felsorolt 19 díj egyikének (a Kossuth-tól a különböző művészeti ágak középdíjaiig, mint a Jászai Mari- vagy a József Attila-díj);
  • és nem részesülnek valamilyen más, amúgy jóval nagyobb összegű állami juttatásban. A kettős díjazás elkerülése érdekében tehát ebből a körből kiesnek például a Nemzet Színészei, a Nemzet Művészei és az MMA tagjai. (Részletek itt.)

Adódik a kérdés, hogy ha ilyen egyértelműek a szabályok, akkor mi szükség az MMA-ra mint közvetítőre, miért nem intézi ezt közvetlenül a nyugdíjfolyósító. De Kucsera főtitkár szerint ez nem lehetséges, mivel nincs közhiteles adatbázis a művészeti díjakról, meg amúgy is ők lobbizták ki az apanázst. Amit amúgy a kormány külön erre a célra biztosít, tehát nem az MMA költségvetését karcsúsítja az idei évre tervezett 780 milliós keret.

Orbán Viktor átadja a Magyar Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést Fekete Györgynek, az MMA távozó elnökének az Országházban 2017. október 30-án.Fotó: Illyés Tibor / MTI / MTVA

Az Élet és Irodalomban mindenesetre elindult a vita, hogy elfogadható-e az MMA-tól ez a pénz. Elsőként a NER-től idegenkedő művészek számára sokszor iránytűként szolgáló véleményformálók, Radnóti Sándor esztéta és Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság alapítója írtak erről - és mindketten ugyanarra mutattak. 

Radnóti szerint „a törvényalkotó másodlagos vagy elsődleges célja, hogy azok előtt is legitimálja ezt az intézményt (az MMA-t), akik nem kívánnak annak fényesen dotált klubéletében részt venni.” Ennek ellenére nem kell visszautasítani a művészjáradékot, folytatja, mivel az MMA-nak nincs mérlegelési joga, vagyis a kérelmező nem kerül függő viszonyba a köztestülettel. 

„Amiképpen állami nyugdíjamat sem utasítom vissza, ezt a járadékot sem fogom, mint ahogy ezerféle módon kerülök elkerülhetetlen kapcsolatba az állammal, amelynek kormányzatát megvetem” 

- írja Radnóti, aki maga is igényli a járadékot.

Kőszeg Ferenc szerint is az a kormány célja, hogy „a járadékos, akinek ezt a 121 ezer forintot csak oda kell adni, közben legalább érezze rosszul magát, hogy kapcsolatba kellett kerülnie az MMA-val.” Azt is felveti, hogy ezeket a művészeti díjakat olyanok is megkapták, akiknek nem kellett volna, és sokan nem, akiknek kellett volna. De Kőszeg szerint még mindig 

„jobb dolog tudomásul venni, hogy az egykori díjazottak tekintessenek művészeknek, mint elviselni, hogy mondjuk Németh Szilárd nevezze ki a nyugdíjra érdemes művészeket.”

Köpni kell! Köpni kell! - idézi cikke végén a Bizottság együttest, majd egy rövid utóiratban azért kiállítja a morális menlevelet: „Tisztelt 65 éven felüli, Kossuth-díjas olvasóimat arra kérem, írásom ne tántorítsa el őket attól, hogy igényeljék a művészjáradékot, az megilleti őket. Inkább köpjenek.”

De az ÉS-ben és a facebookos vitákban is voltak olyan hozzászólások, amelyek szerint még ezzel sem szabadna legitimálni az állami kultúrpolitikát. Péter Vladimir ötvösművésznek például hiába járna, nem kér a pénzből, mert nem akarja, hogy az ő jogosultságát „a jogosulatlan MMA ítélje meg”.

Járulékos veszteségek

Márciustól tehát többszáz művésznek könnyebb lesz az élete, míg többezer másik művész nyugdíjának kérdését nem rendezi az új szabályozás. Ellenben kreál egy sor újabb problémát. 

Először is sokan feltehetik majd a kérdést, hogy ha a művészek kapnak ilyet, akkor más szakmák képviselői miért nem? Sportolók és tudósok, újságírók, szociális munkások, környezetvédők és egyházi személyek kiválóságát is elismerik állami díjakkal (ha már ez a kritérium), és közülük is bizonyára sokan dolgoztak kényszervállalkozóként vagy éltek alkalmi munkákból.

A Kossuth-díjjal kitüntetett Röhrig Géza író, költõ, színész, Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró és Erdély Mátyás operatőr, az Oscar-díjas Saul fia című film alkotóiFotó: Illyés Tibor

Másrészt, ahogy azt az ÉS-ben Mihályi Péter közgazdászprofesszor felveti, így a művésztársadalom ezután sem lesz érdekelt abban, hogy „az átlagos munkavállalókhoz hasonlóan legyen rendesen bejelentett munkaviszonya, ha pedig egyéni vállalkozó, akkor a tényleges jövedelme után fizessen személyi jövedelemadót is, egészségügyi és nyugdíjjárulékot is.”

Újabb mellékhatásként a járadék borzasztóan megnöveli az állami díjak értékét. Korábban is sokan vitatták, hogy az elvileg kizárólag a művészi teljesítményért járó kitüntetéseket és a szociális juttatásokat össze kell-e kapcsolni. Most tovább nyílik az olló: ha valaki egyszer megkap egy középdíjat, akkor a rendes nyugdíjával együtt legalább alapszinten biztosítva lesz az időskori megélhetése; ha viszont a kormány döntnökei figyelmen kívül hagyják, lehet akármilyen rászorult, hiába vár segítséget. 

És végül: az új rendszerben sokkal nehezebb lesz nemet mondani az állami elismerésekre, ami tovább csökkentheti azok számát, akik a díjak elutasításával akarják kifejezni a véleményüket - ahogy arra 2010 előtt és után is volt példa. 

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.