Valami egyáltalán nem stimmel ezzel az embermódra mosakodó cuki patkányos videóval

ÁLLAT
2018 január 30., 16:47

Pár napja elterjedt a neten ez a videó:

link Forrás

Csak egy cuki, tetőtől talpig beszappanozott rágcsálószerű állat mosakszik rajta, de teljesen úgy, mintha ember lenne. Hát nem halálian aranyos? Vajon mi baj lehet vele? A videó teljesen érthető módon ilyen reakciókat váltott ki a kommentelőkből:

  • Miért zuhanyzik így?!
  • Ha ez a patkány igazi, ezentúl ígérem, jobb ember leszek, mert ez a videó megváltoztatta az életem!
  • Ez tényleg egy patkány? De akkor hol a farka? Miért nem tudom abbahagyni a videó nézését?
  • L'ecsó tényleg létezik!

De van néhány dolog, amit nem tudnak. Az első nem olyan megrázó, csak annyi, hogy a videóban nem egy patkány, hanem egy pakarána nevű rágcsáló van. A másik, hogy a pakarána a videóban valójában

nem jókedvéből mosakszik, hanem az életéért küzd, mert valaki bekente szappannal.

Egy Gizmodónak nyilatkozó biológus szerint a patkány vagy a pakarána, legyen is ez bármilyen rágcsáló, csak akkor csinál ilyen mozdulatokat, ha valami iszonyatosan zavarja. Nagyon valószínű, hogy a videóban látható rágcsálónak is nagyon irritálja a bőrét a vegyszer, így próbál tőle nagyon erőteljesen megszabadulni. Lehet, hogy csak beleesett, vagy véletlenül fröcskölték le vele, de még valószínűbb, hogy valaki bekente szappannal, aztán felvette videóra.

Sajnos nem először derül már ki egy bájos állatos videóról, hogy állatkínzást látunk rajta. Például ott volt néhány hónapja ez a majom, ami türelmesen várta, amíg egy ember megfésüli és levágja a haját. Erről kiderült, hogy a majmot illegálisan tartják kiskedvencként, és erőszakos fenyítéssel érték el, hogy illedelmesen viselkedjen a fodrászkodás közben.

link Forrás

És ne feledkezzünk meg a lajhármakikról sem, akik először cukiknak tűntek, amikor csikizéstől felemelték a karjukat. Egészen addig, míg ki nem derült, hogy a feltartott kar a lajhármaki tipikus védekezése a támadó ellen, és azért csinálja, mert a karja alatt vannak a méregmirigyei.

link Forrás