Az azeri ellenzék bojkottálni fogja az április 11-re meghirdetett előrehozott elnökválasztást - jelentette be Facebook-oldalán kedden Jamil Hasanly, az ellenzéki koalíció, a Demokratikus Erők Nemzeti Tanácsának vezetője.

Közölte, szervezetük koordinációs központja ülést tartott, amelyen úgy határoztak, hogy tartózkodnak a részvételtől az elnökválasztáson, márciusban pedig tiltakozásokba kezdenek a rendkívüli elnökválasztás megtartása ellen. 

Hasanly 2013-ban szervezetének jelöltjeként indult az elnökválasztáson, amelyen a szavazatok 5,53 százalékát szerezte meg. 

Az általa képviselt szervezet egyike a két nagyobb ellenzéki tömörülésnek a kaukázusi országban.

Ilham Aliyev államfő hétfőn elnöki rendeletben írta elő, hogy az október 17-ére tervezett elnökválasztást hozzák előre április 11-re.

A törvények szerint az elnökválasztást Azerbajdzsánban október harmadik szerdáján tartják abban az évben, amikor lejár az államfő alkotmányban meghatározott meghatalmazásának időtartama. Az alapokmány 2016. szeptember 16-i módosítása értelmében az elnököt immár hét évre nevezik ki, nem ötre, mint korábban. Aliyevet háromszor - 2003-ban, 2008-ban és 2013-ban - választották meg az ország elnökének. 

Idén októberben jár le jelenlegi elnökségének ötéves mandátuma. Az ország törvényei lehetővé teszik, hogy bárkit korlátlan alkalommal válasszanak meg államfőnek.

A jelenlegi államfő atyjától, Heydar Aliyevtől örökölte ezt a posztot, igaz, később meg is választatta magát tisztségébe. Az idősebb Aliyev több mint 30 éven át állt Azerbajdzsán élén, hatalmi periódusa tehát még jócskán a szovjet időkben kezdődött. 2003-ban, 80 éves korában intézkedett a súlyosan beteg idősebb Aliyev, hogy a hatalom a családban maradjon. Két hónappal a 2003. októberi elnökválasztás előtt kinevezte fiát miniszterelnökké, és ezzel meg is alapozta a dinasztikus utódlást. Az ifjabb Aliyev a szavazatok 77 százalékát kapta a két hónappal később lezajlott elnökválasztáson, amely nyugati megfigyelők szerint nagyon messze volt a demokratikus normáktól. (MTI)