A német koalíciós tárgyalások azzal zárultak, hogy a szociáldemokraták kapják a külügyi tárcát. A pozíciót az a Martin Schulz nézte ki magának, aki Orbán Viktort Európa legpopulistább politikusai között tartja számon, és szinte nincs olyan interjúja, amiben ne emlegetné negatív példaként a magyar kormányt. Szijjártó Péter pedig alig győz visszakeménykedni, legutóbb éppen pár hete szólt be Schulznak, amikor még nem lehetett tudni, hogy kollégák lesznek. 

Orbán Viktort tavaly szeptemberben a Kossuth Rádióban megkérdezték, hogy kinek drukkol a német kancellárválasztáson, Angela Merkel kancellárnak vagy a szociáldemokrata kihívójának, Martin Schulznak. Orbán elég egyértelmű volt: „ha valaki meghallgatta már a szociáldemokratáknak a jelöltjét ebben a kampányban, miket és hogyan beszélt a magyarokról, milyen tiszteletlenül és bántó módon beszélt a magyarokról, akkor nem lehet kétségünk afelől, hogy a magyarokkal barátságosabb kancellár mellett érdemes letenni a voksot.” Orbán vágya félig teljesült: Merkel kancellár maradt, de megkapják Schulzot külügyminiszternek. 

Semmiképpen nem jó hír a magyar kormány számára, hogy a német koalíciós szerződésben rögzítették, hogy az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni "a demokratikus és jogállami értékeket és elveket az EU-n belül", márpedig éppen emiatt éri a legtöbb kritika az Orbán-kormányt. A Fidesz számára kommunikációs szempontból mindennél fontosabb menekült- és migrációs politikával kapcsolatban a megegyezésben az szerepel, hogy közösen kell védeni az EU külső határát, amivel Orbánék egyetértenek, de az is benne van, hogy gondoskodni kell "a felelősség szolidáris megosztásáról", ami előre vetíti a konfliktusokat. Schulz ugyanis többször is hangoztatta, hogy több szolidaritást vár el a magyar kormánytól menekültügyben, és ezt hajlandó összekötni akár az uniós támogatásokkal is. 

Ez a kampányban biztosan jól jön majd a folyamatosan külső ellenséget (Soros, holland nagykövet, Soros, ENSZ, Soros, belga kormányfő, Soros) kereső Orbánéknak, lehet keménykedni Schulzcal, a magyarok nagy ellenségével, de hosszabb távon a gazdaság láthatja kárát a megromló német-magyar viszonynak. 

Miután Merkel évek óta nem fogadta kétoldalú tárgyaláson Orbánt, ezért külügyminiszteri szinten várhatóak sűrűbb találkozások, és az előzmények alapján durva sértegetésre lehet számítani. 

Ahogy Orbán is megjegyezte, Martin Schulz az Európai Parlament elnökeként, majd a német kancellárválasztás egyik jelöltjeként valóban rendszeresen és élesen bírálta az a magyar kormányt. Végtelen hosszú a lista, de azért egy pár példa, ami jelezi, mire számíthatunk Schulz és a magyar kormány részről is, hitlerezéstől a szakáll leeséséig.

A legfrissebb pofozkodás, Szijjártó január 5-én, amikor még mit sem lehetett tudni arról, hogy Schulz külügyminiszter lehet:

Martin Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel

„Martin Schulz az alapvető tényekkel sincs tisztában. Pozíciója ugyanakkor kényelmes, hiszen egy olyan ország polgára, amely élvezi annak előnyeit, hogy Magyarország komoly erőfeszítésekkel, az európai jognak érvényt szerezve védi a schengeni övezet külső határát. Martin Schulz tehát a valamennyi német polgárt is védő Magyarországot gáncsolja hátulról folyamatosan” - reagált Szijjártó Péter külügyminiszter január 5-én a Bildben megjelent Martin Schulz-interjúra. 

Schulz szerint veszélyes logikát követ Orbán Viktor a menekültpolitikában. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Magyarország és Lengyelország, "újabban talán Ausztria támogatásával" úgy tesznek, mintha a menekültek ügye csak a németekre tartozna. Megengedhetetlennek nevezte, hogy miközben néhány európai uniós tagállam nagy erőfeszítéseket tesz, mások egyetlen menekültet sem hajlandóak befogadni. Szijjártó a reagálása végét azzal zárta: „a közép-európai országok, köztük hazánk is visszautasítja Martin Schulz birodalomépítési terveit, és továbbra is a kiáll az erős, szabad európai nemzetekre épülő erős Európai Unió mellett”.

Amikor Lázár lehitlerezte

"Teljesen megdöbbentő Martin Schulznak, a német szociáldemokraták elnökének az a nyilatkozata, amelyben egy új európai alkotmányt, egy olyan új európai szövetségi államot vizionál, amelyhez 2025-ig mindenkinek csatlakoznia kellene, aki pedig ezt nem teszi meg, az kimarad. Ilyen ultimátumot, mint amilyet Martin Schulz mondott be néhány nappal ezelőtt, Magyarország legutóbb Adolf Hitlertől kapott" - közölte Lázár János a 2017. december 14-i kormányinfón.

Orbán Schulz szakálláról

Orbán Viktor 2017. szeptember 8-án a közrádióban arra a felvetésre, hogy a szolidaritást összekössék az uniós forrásokkal:

„Ebben a mostani helyzetben, ahogy éppen zárkózunk felfelé, az ő oldalukról említeni bármilyen szolidaritást, összekötni bármilyen politikai kérdést pénzkérdésekkel, egészen egyszerűen erkölcstelen. Ennek a fő harcosa, inkvizítora egyébként Schulz jelölt úr, aki most éppen a német kancellári széket célozta meg, és aki nem átall, nem esik le a szakálla a képéről, nem ég le, amikor arról mer beszélni német létére, hogy tőlünk fog ő majd pénzeket elvenni. Ez képtelenség!”

Szijjártó jótanácsa a Schulznak

"A német szociáldemokraták vezetőjének mindig mindenről a magyar miniszterelnök jut eszébe, pedig Martin Schulz jobban tenné, ha végre a saját pártjával foglalkozna azok után, hogy az elmúlt pár hónapban három választáson is csúfos vereséget szenvedtek." Tavaly májusban Szijjártó ezzel arra reagált, hogy Schulz kancellárjelöltje a Frankfurter Allgemeine Zeitungban azt nyilatkozta: „Ami a jobboldali populistákat illeti, Európában a Strachék (Heinz-Christian Strache az Osztrák Szabadságpárt elnöke) és az Orbánok egy pártcsaládban vannak Merkellel, mindegyikük az Európai Néppárt frakciójának tagja.”  

Szijjártó: Martin Schulz a múlt embere

A kancellárjelöltté választott Schulz tavaly januárban „az európai szolidaritás megbontásának leghangosabb képviselőjének" nevezte Orbán Viktort, és megpendítette az uniós pénzek visszatartását ezzel a gondolatmenettel: »Ha a szolidaritást egyes országoknál úgy értelmezik: az agráralapok és  a struktúratámogatási eszközöknél "Igen, kérem", az emberekkel való szolidaritásnál "Nem, köszönöm", akkor egy jövendőbeli szövetségi kormánynak a szolidaritás kérdését a menekültpolitikában össze kell kötnie a következő EU-pénzügyi tervezéssel». 

Szijjártó válasza: „Martin Schulz a múlt embere, azt a politikát képviseli, amely a jelen problémáit okozta”. A magyar külügyminiszter szerint Schulz „az Európai Parlament elnökeként sem tett semmit a terrort magával hozó illegális bevándorlás ellen, most sem az európai emberek megvédése a célja, kizárólag német belpolitikai haszonszerzés miatt bírálja Orbán Viktort”. És még valami: „Schulz nem csinál semmit, csak vagdalkozik, és megpróbálja megzsarolni azt, aki megvédi".

Kovács Zoltán kormányszóvivő is elmondta a véleményét: „A kormány a leghatározottabban visszautasítja Martin Schulz nyilatkozatát, mivel a német szociáldemokraták kancellárjelöltje megpróbálja belekeverni Magyarországot a német belpolitikai kampányba, egyértelműen politikai haszonszerzésre próbálja felhasználni Magyarországnak az övétől eltérő felfogását a migráció kérdéséről.”

Szijjártó: Ostobaság, amit Schulz akar

Egy éve Schulz, az Európai Parlament elnökeként a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta: „a Kohl-Mitterand generáció még azzal a mondattal utazott Brüsszelbe, hogy az erős Európa a mi országunk érdeke. Az Orbán-generáció azt mondja: országunk érdekeit Európával szemben kell megvédeni. Mintha azokat Brüsszelből támadnák.” Schulz szerint a nemzetállamok éveken át egyre több hatáskört ruháztak át Brüsszelre, de a legtöbb kormány ezt nem magyarázta el a polgárainak. Akik Brüsszelben valamit megszavaznak, "úgy tesznek otthon, mintha egy anonim hatalom kényszerítette volna őket", és "ez halálos".

Szijjártó válasza: „Ostobaság lenne még több tagállami jogkört átadni Brüsszelnek, különösen akkor, amikor látható, hogy a történelmi kihívásokra a tagállamok adnak használható válaszokat".

Innen indulnak kb., ha Schulz Szijjártó kollégája lesz.