• A magyar nyugdíjak a sereghajtók között vannak Európában, pedig a kormány mindennél többet költ rá.
• De éppen ez a baj, hogy az idősek Magyarországon szinte csak az államtól kapnak pénzt, másfajta megtakarításaik nincsenek.
• Pedig az állami rendszer roskadozik, 2035-re pedig újra mínuszban lesz.
• És mi a megoldás? Az ellenzék szerint biztos nem az Erzsébet-utalványok.

„Ez nem a parlament, ahol Soros a válasz akkor is, ha én a nyugdíjrendszerről beszélek. Itt lehet komolyan beszélni.”

Ezt a jobbikos Sneider Tamás mondta egy fővárosi hotel konferenciatermében, és ennél jobban semmi sem mutatja a magyar politikai élet állapotát: egy  skinheadből lett politikus végre racionális vitát szeretne, és a legnagyobb ellenzéki párt képviselőjeként egy szállodában tud komolyan beszélgetni komoly politikai témáktól, de csak másik két ellenzéki párt politikusával, mert a Fidesz-KDNP ide sem jött el. A beszélgetést a Civitas Intézet szervezte, amely a közelgő választások miatt egy sor témában tart hasonló rendezvényeket. Most csütörtökön a nyugdíjrendszerről volt szó. (Egy hete a fiatalokról.) A szervezők minden egyes alkalommal megjegyezték, hogy hívták a beszélgetésre a Fideszt is, ők azonban egyetlen alkalommal sem válaszoltak. Így a politikusok közül most csak a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció képviselői voltak jelen.

Pedig a nyugdíjkérdés éppen az a téma, amelyről érdemes beszélni:

• Egyszerre érinti a fiatalokat és az időseket. Utóbbiakat azért, mert a napi megélhetésük függ attól, hogy mennyi nyugdíjat tud adni nekik az állam, előbbieket pedig azért, mert ahhoz, hogy egyáltalán legyen bármilyen nyugdíjuk is öregkorukra, már évtizedekkel előre el kell kezdeniük gondolkodni azon, hogyan fogják azt összehozni.
• Az állam mindennél több pénzt költ a nyugdíjakra, az éves magyar költségvetésnek a 20 százalékát teszik ki a nyugellátások.
• A nyugdíjasok az egyik legaktívabb választói rétegnek számítanak, így az ő megnyerésük minden pártnak érdeke.

A magyar nyugdíjrendszer pedig ezer sebből vérzik.

Vértesy László egyetemi docens, az intézet vezetője összeszedte, mit érdemes tudni a magyar nyugdíjakról. Egyrészt azt, hogy hiába költ a magyar állam évente közel 5600 milliárd forintot a nyugdíjakra, ezzel még így is 2-3 százalékkal az EU átlag alatt vagyunk (ha az ország gazdasági teljesítménye alapján számolunk). Ez elsőre még nem tűnik olyan vészesnek, pedig nagyon is az.

Az egy nyugdíjasra jutó évi öregségi nyugdíjkiadás ugyanis 4000 euró Magyarországon, miközben az EU-átlag 13 ezer euró.

Ezek ráadásul csak az átlagok, a nyugdíjminimum ugyanis mindössze 28 500 forint, a nyugdíjasok jelentős részének pedig százezer forint alatti nyugdíjjal kell beérnie. Az országon belül pedig akár ötven százalékos eltérések is lehetnek az egyes megyék között, a legjobban persze a budapesti nyugdíjasok élnek, a legrosszabbul pedig a szabolcsiak.

Vértesy szerint érdemes megnézni, hogy mi a helyzet azokkal az országokkal, amelyek nagyságrendekkel jobban teljesítenek Magyarországnál nyugdíjtéren. Egy norvég, svájci vagy svéd nyugdíjasnak nem hogy a duplája, hanem ötször, sőt hétszer annyi pénz jut az öregkorára, mint egy magyar nyugdíjasnak.

Norvégia és Magyarország nyugdíjrendszere pedig egy szempontból biztosan ég és föld: egy magyar nyugdíjas szinte csak az állami költségvetésre számíthat.

Ezen a téren Magyarország a legszocialistább európai ország jelenleg: az öregségi nyugdíjakat közel 86 százalékban az állam állja, tőkejövedelme a lakosságnak alig van, a maradék nyugdíjas pedig munkából tartja el magát.

Ez szinte sehol másutt nincs így, az emberek sokkal inkább támaszkodnak a saját megtakarításaikra, az évek során felhalmozott tőkéjük után járó járadékokra, vagy szimplán csak nagyobb arányban dolgoznak a nyugdíjkorhatár elérése után is. Az állam hatalmas szerepe a nyugdíjrendszerben pedig valójában nagy teher az országnak, ugyanis az szépen lassan képtelen lesz fenntartani a nyugdíjrendszert.

Muszáj kitalálni valamit 2035-ig

A jövő nyugellátásának rákfenéje egészen egyszerűen az, hogy egyre több az idős ember, és egyre kevesebb az aktív dolgozó. Magyarországon pedig a nyugdíjrendszer felosztó-kirovó alapon működik: azaz, amit az állam beszed a dolgozóktól, azt rögtön ki is osztja a nyugdíjasoknak. Sőt, ezt a Fidesz-kormány 2010 után még megbolondította azzal is, hogy nyugdíjjárulékot átminősítette adóvá, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot pedig beolvasztotta az államkincstárba. Így az aktív dolgozóktól nyugdíjellátásra beszedett pénz egyenesen a költségvetésben landol, a kormány pedig azt csinál vele, amit akar, egy részét akár stadionépítésre is költheti.

A KSH szerint 2010-ben 6,3 millió munkaképes korú magyarra jutott kétmillió idős. Nos, ez 2060-ra úgy fog kinézni, hogy 4,2 millió munkaképeskorúra jut majd 2,6 millió idős, és míg most a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a munkaképeskorúak 32 százaléka, akkorra már több mint a 62 százaléka lesz.

Persze, csak akkor, ha a jelenlegi demográfiai trendek nem változnak. Egyvalami azonban szinte biztosan fog: a nyugdíjkorhatár.

Az OECD adatai szerint az országok felénél várható, hogy a kormányok egyre tovább és tovább növelik a nyugdíjkorhatárt, így tartva egyre több embert a munkaerőpiacon. A szervezet szerint ennek akár olyan extrém példái is lehetnek, mint például a 74 éves nyugdíjkorhatár Dániában (Magyarországon ez jelenleg 62-65 év).

Vértesy szerint persze azon is el kell gondolkodni, hogy egyáltalán mit akar kezdeni magával egy nyugdíjas?

Régen egy idős ember a nyugállományba vonulás után legföljebb 15 évvel számolhatott, ma már ez az idő akár 30 év is lehet, az pedig már egy emberöltő.

Az állam ebben simán tudna segíteni, például azzal, hogy időskor ide vagy oda, munkát ajánl az öregeknek. Ez azonban jelenleg még annyira nem divat, az Európai Unióban a 65 év felettiek mindössze 20 százalékát foglalkoztatják, a Magyarországhoz hasonló posztszocialista országokban pedig ez majdnem nulla (Magyarországon 3 százalék).

Mindezekről a kérdésekről éppcsak a kormánypárt nem mondta el a véleményét a vitán (hiszen nem voltak ott), pedig kormánynak az elmúlt években több olyan intézkedése volt, amellyel így-úgy, de megpróbálta megreformálni a nyugdíjrendszert.

• 2011-ben például úgy ahogy van megszüntették a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, a tagokat pedig visszavezették az állami rendszerbe. Többek között ez az oka annak, hogy az állam szerepe olyannyira megnőtt a nyugdíjellátásban. Ezzel ugyanis háromezer milliárd forintnyi megtakarítás került vissza az államhoz.
• 2022-re végérvényesen 65 évre fogják emelni a nyugdíjkorhatárt.
• Teljesen megszüntették a korkedvezményes nyugdíjakat, emellett viszont a nőknek engedélyezték, hogy 40 éves munkaviszony után akár idő előtt is nyugdíjba mehessenek.
• Létrehozták az úgynevezett nyugdíjas szövetkezeteket, amelyek azt biztosítják, hogy az idősek a nyugdíjuk mellett is visszatérhessenek dolgozni.

Ezek az intézkedések (a szövetkezeti rendszer bevezetésén kívül) mind hatással voltak a nyugdíjrendszer GDP-arányos hiányára. A Magyar Nemzeti Bank 2016-os tanulmánya szerint ez a négy intézkedés 2035-ig fenntarthatóvá tette a rendszert. Leginkább a korhatáremelés, a nyugdíjvagyon einstandolása ugyanis például csak rövidtávon javította az egyenleget (hiszen hárommillió ember befizetéseit vezette vissza az államhoz), hosszútávon viszont épphogy rontani fogja, hiszen ezeknek az embereknek a nyugellátását nem a pénztárak fizetik majd, hanem már az állam.

2035 után azonban az egyre romló népességi adatok miatt teljesen el fog szállni hiány, így az államnak addigra muszáj kitalálnia, mihez kezdjen a nyugdíjakkal.

Az Erzsébet-utalvány csak szavazatvásárlásra jó

A jelenlévő ellenzéki pártoknak voltak is ötletei. Szűcs Erika (DK), Sneider Tamás (Jobbik) és Schmuck Erzsébet (LMP) is egyetértett abban, hogy

• A szociális hozzájárulási adót vissza kell minősíteni járulékká.
• Újra létre kell hozni egy különálló nyugdíjbiztosítót, hogy a kormány ne síbolhassa el a pénzt valami teljesen másra.
• Megemelnék a kisnyugdíjasok nyugdíját.
• Sőt a béreket is, hogy az embereknek legyen miből takarékoskodniuk az időskorukra.

Ja, és mindannnyian azt mondják, hogy a karácsonykor osztogatott Erzsébet-utalvány  nagyon rossz irány, annak ugyanis semmi más célja nincs, csak a szavazatvásárlás.

„Az a szomorú, hogy sok nyugdíjas van olyan helyzetben, hogy örül ennek a 10 ezer forintnak, mert napi gondjai vannak” – mondta Schmuck Erzsébet.

A főképp állami nyugdíjrendszertől viszont egyikük sem szabadulna, Sneider Tamás még meg is jegyezte, hogy hibás abból kiindulni, hogy az állam rosszul bánik az adófizetők pénzével, ugyanis azzal csak a rossz kormány bánik rosszul. Ő amúgy azt is hozzátette, hogy alapvetően optimista a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban, mert szerinte óriási tartalékok rejlenek a rendszerben, amelyet a kormány egyszerűen csak másra használ fel.