Az Oscar-gálán lesz még egy magyar: Doron Anita, aki Angelina Jolie-nak írt forgatókönyvet

FILM
2018 március 03., 07:23
comments 36

Nem csak a Testről és lélekről sikeréért szoríthat a magyar közönség hétfő hajnalban: a legjobb animációs filmek között ugyanis ott lesz A kenyérkereső is, amelynek forgatókönyvét a kárpátaljai magyar családba született Doron Anita írta. 

Két sikeres és eredeti látványvilágú animáció, a Kells titka és az itthon is bemutatott A tenger dala alkotói mögött ezúttal ott áll producerként Angelina Jolie, így nem meglepő, hogy A kenyérkereső jól fut a nemzetközi fesztiválokon. 

A magát fiúnak álcázó afgán kislány története

Torontóban debütált, majd kisebb díjak után a Golden Globe-ra is jelölték. Ott ugyanazzal a négy másik animációs filmmel volt versenyben, mint az Oscaron, ahol az esélyes papírforma szerint a Pixar új slágere, a Golden Globe-ot is elnyerő Coco lesz. 

link Forrás

A filmet vetítették tavaly decemberben a budapesti Anilogue fesztiválon, amelynek honlapján így foglalták össze a cselekményét:

„A kenyérkereső a 11 éves Parvanáról szól, aki arra teszi fel az életét, hogy biztonságot nyújtson a családjának, és megmentse az apját. Parvana apja, Nurullah a történelmet átszövő történeteket mesélt neki gyerekkorában, amikor a lány segített neki a piacon a talibánok irányítása alatt álló Kabulban, 2001-ben. Amikor az apját letartóztatják, Parvana az egyetlen, aki elég bátor ahhoz, hogy akkor is a keresse a férfit, amikor mindenki más már feladta a reményt.”

A Rotten Tometoes összesítése szerint nagyon jó kritikákat kaptak az USA-ban és Kanadában, amelyekben főleg a lenyűgöző látványt és a történet szokatlanságát, őszinteségét emelték ki. A rendező Nora Twomey, a forgatókönyvet Deborah Ellis regénye alapján írta Doron Anita.

A film alkotói Los Angelesben, Doron Anita balről a második
photo_camera A film alkotói Los Angelesben, Doron Anita balről a második Fotó: Facebook/The Breadwinner

Amikor telefonon beszélünk Anitával, már nagyban zajlik az Oscar előtti nagy ünneplés-sorozat Los Angelesben. Külön fogadást ad minden ország, amely részt vett a nemzetközi koprodukcióban: Kanada, Írország és Luxemburg, de hivatalosak voltak egy emberi jogi rendezvényre és egy animációs gálára is.

Az esélyekről annyit mond nevetve, hogy A kenyérkereső amolyan Dávidként áll szemben Góliáttal, vagyis a Pixarral, de 

nekik már az is nagy öröm, hogy idáig eljutottak. 

Aztán arról mesél, hogy bár a forgatókönyv a regényből indul ki, de azért sok pluszt belerakott. Ehhez rengeteget olvasott az afgán mitológiáról, ami nagyon emlékeztette a gyerekkora magyar meséire. Így aztán van a filmben egy olyan szál, amit a magyar népmesék inspiráltak.

Ha nem hagyod abba a filmezést, a szüleidet kirúgják

Doron Anita 1974-ben született Beregszászon, vagyis a Szovjetunióban. A TED honlapján olvasható interjúban elmeséli, hogy először magyar verseket írt, aztán 12 évesen nekilátott az első filmjének, amivel rögtön bajba került.

A barátnőjével azt vették észre, hogy a helyi folyó, a Vérke egyre mocskosabb, és nem lehet már benne úszni. Ezért elkértek egy szuper 8-as kamerát, amivel felvették, ahogy a gyárak beleengedik a mérgező szemetet a vízbe. Próbálták megszólaltatni a helyieket, de csak a részegek álltak velük szóba. A hivatal ingerküszöbét azonban így is sikerült átlépni: a helyi tanácselnök helyettese behívatta őket, és rájuk parancsolt, hogy hagyják abba a filmezést, különben a szüleik elvesztik az állásukat. A szülei ennek ellenére arra biztatták, hogy folytassa, és be is fejezték a művet – ami a laborban tönkrement. Doron egy blogbejegyzésben azt írja, hogy ennek az ügyetlenségük volt az oka, nem a hatalom szabotált. 

Mindenesetre elég korán megtanulta, hogy a mozgóképnek milyen hatalma van.

Doron Anita a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon 2012-ben
photo_camera Doron Anita a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon 2012-ben Fotó: Charles Leonio/AFP

A telefonban azt is elmesélte, hogy kiskamaszként lázadásból elénekelték a magyar himnuszt, mire a rendőrök megkergették őket. Miután szerzett némi tapasztalatot a diktatúrák napi működéséről, 16 éves korában emigráltak a Szovjetunióból Izraelbe, ahonnan öt évvel később Kanadába költözött. „Jelenleg egy francia faluban élünk, úgyhogy itt is mindenki ismeri egymást, akárcsak gyerekkoromban” – mondta egy interjúban nemrég.

2002-ben szerzett filmes diplomát a torontói Ryerson Egyetemen. Gyakornokként dolgozott Atom Egoyan filmjén, az Araráton, amely a Cannes-i fesztiválig jutott. Az első rövidfilmjét maga írta és rendezte, majd rövidfilmeket és videóklipeket készített, az első nagyjátékfilmjének pedig még az operatőre is saját maga volt. A 2006-os The End of Silence egy balerináról szól, és rögtön nyert egy marék díjat. Néhány dokufilmmel később jött a másik nagyjátékfilm, az Europa, East, majd az eddigi legkomolyabb munkája, az indián kamaszfiú életét bemutató The Lesser Blessed.

link Forrás

Kárpátaljáról is csinálna egy filmet 

Az angol nyelvű Wikipédián mint ukrán-kanadai rendező szerepel. Azt mondja, külön írt a szerkesztőknek, hogy írják át magyar-kanadaira, de azt a választ kapta, hogy ebbe ő nem szólhat bele. Most egy újabb animáción dolgozik ugyanazzal a csapattal, mint akik A kenyérkeresőt csinálták, és ha minden jól megy, jövőre két saját filmje is forog majd – de régi terve, hogy egyszer visszamegy dolgozni Kárpátaljára.

Az egyetemen bátorították, hogy forgasson dokumentumfilmet első szerelméről a beregszászi óvodából, aki később igen kalandos életutat járt be. Ez végül nem valósult meg, mert az egyetem túl veszélyesnek tartotta, de Doron azt szeretné, ha valamikor játékfilm lenne a sztoriból. 

„Egyszer úgyis megcsinálom” – mondja.

Kiemelt kép: a film stábja a torontói premieren, Alberto E. Rodriguez/Getty Images/AFP. Címlapkép: Charles Leonio/Getty Images for Guess/AFP.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.