A Madártani Egyesület „méhecskehotelek”, „darázsgarázsok” elhelyezésére biztat

természet
2018 március 07., 12:59

A magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszközök „méhecskehotelek”, vagy más néven „darázsgarázsok” elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), ami a közleményében a negatív környezeti hatások miatt mindinkább veszélyeztetett és csökkenő állományú beporzó rovarok védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az Európában élő kb. 2000 beporzórovarfaj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. A magányosan élő méhek és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői az emberek között élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban és óvodákban, a lakótelepeken. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A méhek feltűnés nélkül, egyedül repkednek, és nem támadékonyak.

Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra, vagy még inkább az ember által biztosított kaptárakra van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

Ilyen lakókamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. Ez lehet például 3-15 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifakugli vagy különböző vastagságú nádszálak kötege. A természetvédelmi eszköznek hála a rovarok jövés-menése akár centiméternyi távolságról is megfigyelhető, az MME-féle darázsgarázsoknak köszönhetően pedig még a lárvakamrák rejtett élete, a lezárt lárvabölcső is látható.

A Corvinus Egyetem egykori budai campusán, a Villányi úti arborétumában van egy méhecskehotel.
photo_camera A Corvinus Egyetem egykori budai campusán, a Villányi úti arborétumában van egy méhecskehotel. Fotó: Kárpáti Gábor, olvasónk

Az MME Madárbarát programja külön fejezeteket szentel a nem madár állatcsoportok, így a beporzó magányos méhek védelmének. Ennek keretében a „méhecskehotelek” vagy „darázsgarázsok” mellett annak fontosságát is hangsúlyozzák, hogy a kertek, parkok gondozásakor hagyjanak meg a nyírásra szánt területeken virágos gyepfoltokat, méh- és lepkelegelőknek. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.