Csütörtök délután közölt cikket a világ talán legbefolyásosabb gazdasági lapja arról, hogy Theresa May brit kormányának tagjai fel-alá járják Európát, hogy minél több országgal megállapodjanak a brexit utáni együttműködésről. Mint a Financial Times újságírója, Tony Barber írja, a brit kormány szemében most nincs túl kicsi, vagy túl szokványos ország. Erre pedig példaként Magyarországot hozzák: az országot, amit a cikk szerint több nyugati kormány és Brüsszel is bírál a jogállam aláásásáért és hogy oligarcháknak meg haveroknak tesznek gazdasági szívességeket.

Barber szerint May kormánya pontosan tisztában van Orbán illiberális demokráciájának jellemzőivel, ennek ellenére a prioritások a brit-magyar viszonyban a védelmi és biztonsági kérdésekről, illetve a kereskedelemről szólnak. A brexit utáni külpolitikában pedig szemben a többi nyugati országgal, London kénytelen lakatot tenni a szájára a magyar belpolitikai helyzettel kapcsolatban. 

Felidézik, hogy nemrég nálunk járt a kereskedelmi miniszter, Greg Hands, aki Nagy-Britannia jó barátjaként említette Magyarországot, majd jött a külügyminiszter, Boris Johnson, aki együtt kocogott Szijjártó Péterrel, majd Twitteren írta meg, milyen meleg fogadtatásban részesült. Erre a posztra válaszul a Kelet-Európával foglalkozó brit szakújságíró, Peter Millar azt üzente meg Johnsonnak, hogy nincs meglepve attól, hogy a külügyminiszter közös alapot talált a kormánnyal, ami jelenleg a legnagyobb fenyegetést jelenti az Európai Unióban a szabadságra és a szólásszabadságra, és amihez egyre közelebb kerülnek. 

A Financial Times szerint pusztán kereskedelmi szempontokból nem lehet magyarázni a rügyező brit érdeklődést Magyarország iránt: az elérhető adatok alapján a két ország közötti kétoldalú kereskedelem összege pusztán 5,4 milliárd font volt 2016-ban, és ebben az évben Magyarország a 33. volt a brit import-, 44. pedig az exportlistán. 

A két ország egyaránt NATO-tag, és közös kihívást jelent számukra az illegális bevándorlás és a terrorizmus. De ennél is érzékenyebb kérdés a Nagy-Britanniában élő magyar közösség sorsa, melynek a becslések szerint százezer tagja is lehet. A kelet-közép-európai országok lakóinak migrációja pedig pont egy olyan tényező volt, ami táplálta a brexit-párti szavazók kampányát a 2016-os népszavazásnál. És Orbán Viktor kormánya eltökélt abban, hogy a magyar állampolgárok jelenlegi jogait fenn kell tartani az országban a brexit után is, amit Johnson meg is erősített Budapesten. 

A cikk azzal folytatódik, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból kellemetlen sokként érte Magyarországot, hiszen ahogy Szijjártó Péter magyarázta, az Orbán-kormány számított a britek támogatására Brüsszelben, ha a nemzeti szuverenitás védelméről volt szó. 

Kovács Zoltán szóvivő pedig a héten arról beszélt Londonban, hogy szemben más EU-államokkal, Magyarország nem neheztel May kormányára, amiért mazsolázgat, miközben igyekszik újraépíteni az EU-brit kapcsolatokat a brexit utánra. Ugyanakkor Kovács hozzátette, hogy még túl korai lenne a két ország közötti jövőbeni együttműködés konkrétumairól beszélni, és hogy az EU 27 tagállamának előbb közös alapokat kell ezzel kapcsolatban kitalálnia. 

Azaz, fejezi be a cikkét a Financial Times, May kormányának magyar barátjai hízelegnek a brit minisztereknek, de közben ravasz védelmezői a saját nemzeti érdekeiknek. A cikk itt olvasható el.