Trump tényleg kivetette a védővámot az acélra és az alumíniumra

Donald Trump amerikai elnök rendeletére az Egyesült Államok az acélimportra 25, az alumíniuméra pedig 10 százalékos védővámot vetett ki, az elnök acélipari dolgozók karéjában írta alá csütörtökön az importvámokról szóló döntést.

Hangsúlyozta, hogy kormánya kész a rugalmasságra és az együttműködésre más országokkal. Döntését az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta.

Leszögezte, hogy az Egyesült Államokban gyártott termékeket nem érintik a vámok, s egyúttal arra ösztökélte a külföldi cégeket, hogy építsenek üzemeket az Egyesült Államokban. Hozzátette: Washington nyitott arra, hogy - Kanada és Mexikó mellett - egyes országoknak egyedi vámmentességet adjon.

A vámtarifák 15 nap múlva lépnek életbe, és nem vonatkoznak Kanadára és Mexikóra.

Trump a csütörtöki kormányülés előtt azt mondta, hogy igazságosak és rugalmasak lesznek, ha a kivételek kiszabásáról lesz szó. Külön kiemelte Ausztráliát, akikkel majd valamit kezdeni akarnak. 

Trump arról beszélt csütörtökön, hogy azokkal az országoknál, melyek tisztességes kereskedelmi politikát folytattak eddig az USA-val szemben, elképzelhető a vám csökkentése, de számos olyan ország van, melyek nem voltak tisztességesek, közben pedig katonai szövetségesek egymással. Vélhetően itt épp Németországra gondolt. Egy esetlegesen kibontakozódó kereskedelmi háború hosszabb távon komolyan érintheti például az európai autóipart, és Jean-Claude Juncker már jelezte, hogy az EU kész válaszlépésekre. 

Az amerikai elnök régóta hangoztatja, hogy a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatnak az amerikai munkások lettek a vesztesei, és most érdekükben cselekszik. De a terve iránt még a republikánusok sem voltak lelkesek, számos vezető konzervatív politikus fejezte ki nemtetszését a protekcionista gazdaságpolitika miatt. Távozott posztjáról Trump fő gazdasági tanácsadója, Gary Cohn is, aki közismerten a szabad kereskedelem támogatója volt, a tiltakozó levelet pedig több mint 100 republikánus politikus írta alá. 

Ugyanígy aggodalmát fejezte ki az IMF vezére, Christine Lagarde, aki szerint senki nem nyer egy kereskedelmi háborútól, és tiltakoztak az EU vezetői is. Szintén nemtetszését fejezte ki a védővámok egyik kiemelt célpontja, Peking is: a kínai vezetés a szükséges és megfelelő léptékű válaszlépések bevezetéséről beszélt. 

Trump szerint a kereskedelmi háborúkat könnyű megnyerni, és az USA most nagy diadalt fog aratni. 

Az egyelőre nagy kérdés, hogy a Trump által belengetett rugalmasság a kivételek esetében mit jelent majd: egy lehetséges forgatókönyv, hogy a védővámok csak papíron kemények a szavazók megnyerése miatt, de valójában a jelentős kereskedelmi partnerek mind mentességet kapnak majd alóla. A Fehér Ház mindenesetre azt kommunikálta, hogy azok az országok lehetnek kivételek, melyek segítenek eloszlatni Trump aggodalmait a biztonsági és gazdasági kérdések terén. (BBC, MTI)

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.