Pedig az eddigi adatok szerint kereskedelmi háborúja nemhogy javított volna, még rontott is az amerikai kereskedelmi mérleg hiányán. Arról nem beszélve, hogy a vámokat nem Kína, hanem az amerikai fogyasztók fizetik.
Fehérházi források szerint az utolsó finomítások zajlanak, mielőtt Trump hivatalosan is bejelenti a kereskedelmi háború komoly eszkalálódását.
Pedig az egész vámbalhét azért robbantotta ki, mert ő a hiányt úgy értelmezte, hogy Kína és az EU pénzt lapátol ki az USÁ-ból. Ez amúgy nem így van, és így ellenlépései sem a remélt, hanem a valóban várható hatást váltották ki.
Őrült kapkodás, ami mindenkinek fáj majd, vagy Amerika időben odacsap, hogy senki se nőjön a fejére? Van rendszer a nagyhangú nyilatkozatok mögött? Ez most a legizgalmasabb kérdés a világban.
Az egész világ megérezheti a hatását.
„Kereskedelmi deficitünk van az Európai Unióval szemben… és tetejébe egy rakás pénzt fizetünk be a NATO-ba, hogy megvédjük őket” – mondta az amerikai elnök.
A General Motors is megüzente az elnöknek, hogy amerikai kirúgásokhoz vezethet, ha nekimegy az európai autógyártóknak.
Nem örül, hogy az egyik legamerikaibb cég adta meg magát először.
Nem örülnek neki, de nem akarják elveszíteni az európai piacot.
20 százalékos autóipari vámot ígér, ha az európai országok nem vonják vissza az amerikai termékekre kivetett vámokat.
A megadóztatott amerikai termékek listáján ott a mogyoróvaj, az áfonya, a narancslé, mezőgazdasági termékek, sok vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok és a bourbon whiskey is.
Amilyen egységesen ítélték el Trump legújabb váratlan húzását, annyira megosztottak a franciák és a németek az amerikaiak kereskedelmi háborújára adandó válaszlépésekben. A tét a német autóipar jövője, így pedig Magyarország is erősen érintett a dologban.
„Véget kell vetnünk a hidegháborús gondolkodásmódnak, a tömbösített összeütközéseknek” – mondta Hszi Csin-ping a Sanghaji Együttműködési Szervezet 18. csúcstalálkozóján.
Egy hónappal elhalasztották a 25, illetve 10 százalékos védővámok bevezetését.
Pedig szerinte nincs is kereskedelmi háború a két ország között.
Az USA megnyitotta a kereskedelmi háborút, de nagy kérdés, hogy mennyire állnak bele. Kanada és Mexikó már felmentést kapott, és Trump rugalmasságot ígér a többieknek is.
Az amerikai elnök az európai autók megadóztatását tervezi. Juncker válaszcsapást emleget, szerinte az EU is képes hülyeségeket csinálni.
Az amerikai elnök kikelt a korábbi amerikai kormányok „nagyon ostoba” kereskedelmi megállapodásai ellen, szerinte más országok „csak nevetnek, milyen bolondok voltak”.
A kínai pártlap már nyíltan a helyzet elromlásával fenyegetőzik.
Hszi Csin-ping és Trump megállapodtak, hogy száz napon belül rendezik kereskedelmi vitáikat. Kína két kisebb engedményt már tett is.
Az Oxford Economics elemzése szerint a vizsgálatukba bevont befektetési társaságok 27 százaléka tartja a következő két év legnagyobb kockázati tényezőjének, hogy hivatalba lépése után Trump kereskedelmi háborút robbant ki. Fél éve, amikor komolyan még senki se számolt Trump győzelmével, csupán 2 százalék tartotta Trumpot a világgazdaságot fenyegető legnagyobb kockázatnak. (Via MTI)