Néhány éve még ők voltak a jó példa demokrácia és diktatúra békés, kölcsönösen elönyös együttélésére. Aztán jött a koronavírus, a farkasharcos-diplomácia, az alpári üzenetváltások, és a nyílt kereskedelmi háború, a széntől a homárig.
Azért vártak eddig azzal, hogy 4 milliárd dollár extra vámot vessenek ki amerikai termékekre, nehogy rájuk lehessen fogni, hogy befolyásolni akarják a választásokat.
Első lépésben Amerika csökkenti a védővámokat, Kína meg vállalta, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol tőlük.
Minden előzetes figyelmeztetés nélkül azonnali hatállyal vámot vetett ki a Brazíliából és Argentínából érkező acélra és alumíniumra.
Elemzők szerint Trump vidéki szavazóbázisának akarhatnak odacsapni egyet így a kereskedelmi háborúban.
Hatezer dollár lenne a legolcsóbb Apple-szupergép, de ha Trump nem enged, akkor még drágább lehet.
Modi ugyanúgy imádja a harcias nacionalista retorikát, mint amerikai kollégája, úgyhogy ezzel ellesznek egy darabig.
Ebből az Intel az igazán nagy csapás, a Huawei ennek a csipjeit használta laptopjaiban.
200 milliárd dollárnyi terméket érint a szigorítás, Peking válaszcsapásra készül.
Kína állítólag egyoldalúan átírt egy csomó mindent, amiben egyszer már elvileg megállapodtak. Pénteken újabb jelentős vámemelés jöhet.
Az amerikai és a kínai elnök még márciusban újra találkozhat, de a felek egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogyan ellenőrizzék majd a leendő megállapodásuk pontjait.
Az amerikai közműveknél megduplázódtak az új naperőmű-építések.
A nemzetközi szervezet az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt csökkentette a globális növekedésre vonatkozó előjelzését is.
Pedig az eddigi adatok szerint kereskedelmi háborúja nemhogy javított volna, még rontott is az amerikai kereskedelmi mérleg hiányán. Arról nem beszélve, hogy a vámokat nem Kína, hanem az amerikai fogyasztók fizetik.
Fehérházi források szerint az utolsó finomítások zajlanak, mielőtt Trump hivatalosan is bejelenti a kereskedelmi háború komoly eszkalálódását.
Pedig az egész vámbalhét azért robbantotta ki, mert ő a hiányt úgy értelmezte, hogy Kína és az EU pénzt lapátol ki az USÁ-ból. Ez amúgy nem így van, és így ellenlépései sem a remélt, hanem a valóban várható hatást váltották ki.
Őrült kapkodás, ami mindenkinek fáj majd, vagy Amerika időben odacsap, hogy senki se nőjön a fejére? Van rendszer a nagyhangú nyilatkozatok mögött? Ez most a legizgalmasabb kérdés a világban.
Az egész világ megérezheti a hatását.
„Kereskedelmi deficitünk van az Európai Unióval szemben… és tetejébe egy rakás pénzt fizetünk be a NATO-ba, hogy megvédjük őket” – mondta az amerikai elnök.
A General Motors is megüzente az elnöknek, hogy amerikai kirúgásokhoz vezethet, ha nekimegy az európai autógyártóknak.
Nem örül, hogy az egyik legamerikaibb cég adta meg magát először.
Nem örülnek neki, de nem akarják elveszíteni az európai piacot.
20 százalékos autóipari vámot ígér, ha az európai országok nem vonják vissza az amerikai termékekre kivetett vámokat.
A megadóztatott amerikai termékek listáján ott a mogyoróvaj, az áfonya, a narancslé, mezőgazdasági termékek, sok vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok és a bourbon whiskey is.
Amilyen egységesen ítélték el Trump legújabb váratlan húzását, annyira megosztottak a franciák és a németek az amerikaiak kereskedelmi háborújára adandó válaszlépésekben. A tét a német autóipar jövője, így pedig Magyarország is erősen érintett a dologban.
„Véget kell vetnünk a hidegháborús gondolkodásmódnak, a tömbösített összeütközéseknek” – mondta Hszi Csin-ping a Sanghaji Együttműködési Szervezet 18. csúcstalálkozóján.
Egy hónappal elhalasztották a 25, illetve 10 százalékos védővámok bevezetését.
Pedig szerinte nincs is kereskedelmi háború a két ország között.
Az USA megnyitotta a kereskedelmi háborút, de nagy kérdés, hogy mennyire állnak bele. Kanada és Mexikó már felmentést kapott, és Trump rugalmasságot ígér a többieknek is.
Az amerikai elnök az európai autók megadóztatását tervezi. Juncker válaszcsapást emleget, szerinte az EU is képes hülyeségeket csinálni.
Az amerikai elnök kikelt a korábbi amerikai kormányok „nagyon ostoba” kereskedelmi megállapodásai ellen, szerinte más országok „csak nevetnek, milyen bolondok voltak”.
A kínai pártlap már nyíltan a helyzet elromlásával fenyegetőzik.
Hszi Csin-ping és Trump megállapodtak, hogy száz napon belül rendezik kereskedelmi vitáikat. Kína két kisebb engedményt már tett is.
Az Oxford Economics elemzése szerint a vizsgálatukba bevont befektetési társaságok 27 százaléka tartja a következő két év legnagyobb kockázati tényezőjének, hogy hivatalba lépése után Trump kereskedelmi háborút robbant ki. Fél éve, amikor komolyan még senki se számolt Trump győzelmével, csupán 2 százalék tartotta Trumpot a világgazdaságot fenyegető legnagyobb kockázatnak. (Via MTI)