Néhány éve még ők voltak a jó példa demokrácia és diktatúra békés, kölcsönösen elönyös együttélésére. Aztán jött a koronavírus, a farkasharcos-diplomácia, az alpári üzenetváltások, és a nyílt kereskedelmi háború, a széntől a homárig.
Azért vártak eddig azzal, hogy 4 milliárd dollár extra vámot vessenek ki amerikai termékekre, nehogy rájuk lehessen fogni, hogy befolyásolni akarják a választásokat.
Első lépésben Amerika csökkenti a védővámokat, Kína meg vállalta, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol tőlük.
Minden előzetes figyelmeztetés nélkül azonnali hatállyal vámot vetett ki a Brazíliából és Argentínából érkező acélra és alumíniumra.
Elemzők szerint Trump vidéki szavazóbázisának akarhatnak odacsapni egyet így a kereskedelmi háborúban.
Hatezer dollár lenne a legolcsóbb Apple-szupergép, de ha Trump nem enged, akkor még drágább lehet.
Modi ugyanúgy imádja a harcias nacionalista retorikát, mint amerikai kollégája, úgyhogy ezzel ellesznek egy darabig.
Ebből az Intel az igazán nagy csapás, a Huawei ennek a csipjeit használta laptopjaiban.
200 milliárd dollárnyi terméket érint a szigorítás, Peking válaszcsapásra készül.
Kína állítólag egyoldalúan átírt egy csomó mindent, amiben egyszer már elvileg megállapodtak. Pénteken újabb jelentős vámemelés jöhet.
Az amerikai és a kínai elnök még márciusban újra találkozhat, de a felek egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogyan ellenőrizzék majd a leendő megállapodásuk pontjait.
Az amerikai közműveknél megduplázódtak az új naperőmű-építések.
A nemzetközi szervezet az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt csökkentette a globális növekedésre vonatkozó előjelzését is.
Pedig az eddigi adatok szerint kereskedelmi háborúja nemhogy javított volna, még rontott is az amerikai kereskedelmi mérleg hiányán. Arról nem beszélve, hogy a vámokat nem Kína, hanem az amerikai fogyasztók fizetik.
Fehérházi források szerint az utolsó finomítások zajlanak, mielőtt Trump hivatalosan is bejelenti a kereskedelmi háború komoly eszkalálódását.