Egyszer már indított egy kereskedelmi háborút az USA és Kína között, most megint valami ilyesmire készül.
Egyszer már indított egy kereskedelmi háborút az USA és Kína között, most megint valami ilyesmire készül.
Cserébe a tajvaniak egyre több rumot vesznek tőlük.
Néhány éve még ők voltak a jó példa demokrácia és diktatúra békés, kölcsönösen elönyös együttélésére. Aztán jött a koronavírus, a farkasharcos-diplomácia, az alpári üzenetváltások, és a nyílt kereskedelmi háború, a széntől a homárig.
Azért vártak eddig azzal, hogy 4 milliárd dollár extra vámot vessenek ki amerikai termékekre, nehogy rájuk lehessen fogni, hogy befolyásolni akarják a választásokat.
Első lépésben Amerika csökkenti a védővámokat, Kína meg vállalta, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol tőlük.
Minden előzetes figyelmeztetés nélkül azonnali hatállyal vámot vetett ki a Brazíliából és Argentínából érkező acélra és alumíniumra.
Elemzők szerint Trump vidéki szavazóbázisának akarhatnak odacsapni egyet így a kereskedelmi háborúban.
Hatezer dollár lenne a legolcsóbb Apple-szupergép, de ha Trump nem enged, akkor még drágább lehet.
Modi ugyanúgy imádja a harcias nacionalista retorikát, mint amerikai kollégája, úgyhogy ezzel ellesznek egy darabig.
Ebből az Intel az igazán nagy csapás, a Huawei ennek a csipjeit használta laptopjaiban.
200 milliárd dollárnyi terméket érint a szigorítás, Peking válaszcsapásra készül.
Kína állítólag egyoldalúan átírt egy csomó mindent, amiben egyszer már elvileg megállapodtak. Pénteken újabb jelentős vámemelés jöhet.
Az amerikai és a kínai elnök még márciusban újra találkozhat, de a felek egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogyan ellenőrizzék majd a leendő megállapodásuk pontjait.
Az amerikai közműveknél megduplázódtak az új naperőmű-építések.
A nemzetközi szervezet az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt csökkentette a globális növekedésre vonatkozó előjelzését is.