A Nemzeti Múzeum elé vonultak a diákok

Csütörtök délután az Opera elé hívta a diákokat a Független Diákparlament, a rendezvény után pedig a Nemzeti Múzeumhoz vonultak, ahol páran átmásztak a kerítésen, és onnan beszéltek a diákokhoz. 

A kerítés előtt rendőrsorfal állt fel, a tüntetők többsége kívül, a Múzeum körúton maradt. 

Fotó: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség

A Nemzeti Múzeum előtt elhangzott a tüntető diákok 12+1 követelése, illetve az 1848-as 12 pont is. Még elhangzott pár beszéd, majd a szervezők megköszönték mindenkinek a részvételt. A tüntetők egy része azonban úgy döntött, hogy a Rádió közelben lévő székháza elé vonul. 

Ez történt a tüntetésen

A délutáni tüntetésen a Független Diákparlament képviselői elsősorban az oktatási problémákra fókuszáltak beszédeikben. Elhangzott a színpadról, hogy egy ország számára nincs jobb befektetés, mint az oktatásra fordítani forrásokat, és a hazai oktatási rendszer reformját nem lehet tovább halogatni. A diáktüntetésre sokan vonultak át a baloldali ellenzéki pártok közös tüntetéséről a Fővám térről

Fotó: Démány András/Képszerkesztőség

A beszédeknek visszatérő eleme volt, hogy elegük van abból is, hogy nem hallgatja meg a fiatalokat a hatalom, és abból is, hogy a fiatalok kénytelenek kényszerből külföldre költözni. 

Az Echo Tv-s Velkovics Vilmos-maszk a tüntetésenFotó: Botos Tamás/444

Nagy Blanka beszéde elején a március 24-ei, az Alkotmány utcába szervezett egészségügyis tüntetést ajánlotta a megjelentek figyelmébe, majd arról beszélt, hogy bárki hős lehet, aki úgy dönt, hogy segít másoknak: olyan világban szeretne élni, ahol szívesen segítünk egymásnak és nem félünk segítséget kérni. De a mai oktatás épp ennek ellenkezőjét sulykolja a gyerekekbe, a gyengébben teljesítőket nem segítik, hanem megbélyegzik. 

Ez a korábbi videónk, a tüntetésen elhangzott beszédekkel: 

Mivel a hónapok óta tiltakozó diákon korábban 12+1 pontban foglalták össze követeléseiket, ezeket természetesen újra felolvasták a tüntetésen: 

  • Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!
  • Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!
  • Ne legyen kötelező a szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változtatást felmenő rendszerben vezessenek be!
  • Állítsák vissza a korlátozás nélküli, szabad tankönyv-választást!
  • Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!
  • Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!
  • Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!
  • Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!
  • Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!
  • Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjjal!
  • Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.
  • Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében!
  • Tegyék elérhetővé minden diák számára a világnézetileg semleges oktatást!

Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament egyik szervezője ezután arról beszélt, hogy borzasztó érzés azt látni, hogy sokan a reménytelenséget látják, és külföldre kényszerülnek. De az egyetlen, ami biztos, hogy ha feladják, akkor tényleg lemondanak a hazájukról, arról, hogy itt éljünk, normális országban, élhető oktatási rendszerrel: most arról van szó, hogy diákok tízezreit ne zárják ki az oktatásból származásuk vagy anyagi helyzetük miatt. Mert ők nem tudnak hova menni, őket hagyják itt a reménytelenségben azok, akik elmennek. 

Fotó: Erdős Dénes/Képszerkesztőség

Azzal folytatta, hogy nagyon szereti ezt az országot, és itt szeretne tanulni normális körülmények között, hogy a külföldre menés lehetőség legyen és ne kényszer. Ezért azokat szólítanák most meg, akik szerint van még remény, és hajlandó a demokratikus keretek között mindent megtenni a változásért. 

Fotó: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség