Írtunk már szerdán arról, hogy a kormánypárti képviselők bojkottálták az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülését, amin a Fidesz részéről csak Gulyás Gergely frakcióvezető és négy államtitkár jelent meg.

A korábbi cikkünkben említett témák, azaz az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s javaslatról, az MSZP által benyújtott, rezsicsökkentést módosító előterjesztéséről és a Jobbik adósságcsapdába került személyek megsegítéséről szóló javaslata mellett volt még egy napirendi pont, amire érdemes külön kitérni. 

Szerdán tárgyalhatta volna ugyanis a Parlament a jogszabálymódosítás ötletét, mely értelmében a jövőben nem lehetne gyerekes családokat elhelyezés biztosítása nélkül kilakoltatni. 

Az erről szóló törvényjavaslatot két civil szervezet, A Város Mindenkié és az Utcajogász részvételével dolgozták ki, majd február 12-én nyújtották be az Országgyűlésnek az Együtt, az LMP és a Párbeszéd képviselői a Momentum támogatásával, de a kormánytöbbség három alkalommal is megakadályozta, hogy napirendre kerülhessen. 

Ezért az LMP úgy döntött, hogy élve a minden frakciónak járó lehetőségével, hogy évente pár alkalommal egy-egy témát a rendkívüli ülés napirendjére vetethetnek, felkarolták ezt a kérdést, ezért kerülhetett be a téma a szerdai napirendbe, ahol azonban teljes kormányzati közöny fogadta. 

Mint az AVM közleménye fogalmaz, a rendkívüli ülés összehívásának a célja az volt, hogy a Parlament még a téli kilakoltatási moratórium lejárta előtt foglalja törvénybe a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmát.

Az általuk közölt statisztikák szerint ma Magyarországon minden harmadik állami gondozásban élő gyerek anyagi okok miatt került ki a családjából. Ezzel a kérdéssel korábban részletes cikkben is foglalkoztunk. 

Mint írják, ha a javaslatot elfogadná a Parlament, akkor a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lenne megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, és az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lenne lehetőség abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

Mivel a rendkívüli ülésen összesen 29 országgyűlési képviselő jelent meg és az országgyűlés határozatléptelen volt, így csupán a frakcióvezetők napirend előtti felszólalásaira volt lehetőség, Szél Bernadett beszélt is a lakhatási válságról.