A Fidesz legyőzhető, például így

Reggel 4 hírlevél
Amit 2021-ben tudni kell, minden reggel.
  • A Fidesz legyőzésének két kulcsa a mozgósítás és a koordináció.
  • Ez utóbbit lehetett volna okosabban is csinálniuk. A DK például az MSZP-vel kötött megállapodása miatt bukhatott 150 millió forintnyi kampánytámogatást.
  • Az ellenzék dolgát könnyíti, hogy nincs szükség mind a 106 választókerületben koordinációra.
  • A feladat még a legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén is csupán annak megakadályozása lenne, hogy a Fidesznek 50-nél több egyéni képviselője legyen. 
Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor, az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei. Koordinálniuk kéne a Fidesz legyőzéséhez.Fotó: botost/444.hu

A Fidesz igényeire szabott választási rendszer és a közvélemény-kutatásokból kirajzolódó kedvezőtlen erőviszonyok ellenére se lenne lehetetlen az ellenzék számára legyőzni idén a kormánypártot - már amennyiben a Fidesz szempontjából vereségként értékeljük azt is, ha ugyan továbbra is az övék lennének a legnagyobb parlamenti frakció, de már csak 99 képviselővel, vagyis eggyel kevesebbel, mint ami az abszolút többséghez kell a 199 fős országgyűlésben.

Induljunk ki a pillanatnyi helyzetből. A Medián legfrissebb felmérése szerint jelenleg 60 százalék körüli részvétel mellett a választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz 54, a Jobbik 16, az MSZP-P 12, a DK 9, az LMP 5 százalékon áll. Ez alapján a Fidesz 47 listás mandátumot szerezhet, amihez, ha a külhoni magyar állampolgárok levélben leadott szavazatait is hozzáadjuk, és azok száma nem duplázódik a négy évvel ezelőttihez képest, akkor összesen 48, legvégső esetben 49 fideszes jelölt juthat listáról mandátumhoz.

Azt most hagyjuk, hogy a valóságban ellenzéki szempontból ennél bíztatóbb a helyzet, a Medián mérése szerint az ellenzéki pártoknak nagyobbak a tartalékaik a most még bizonytalan, de április 8-ig még mozgósítható választók körében. Forgatókönyvük szempontjából nem annyira lényeges, inkább csak növeli a Fidesz leváltásának esélyét, ha ennél kevesebb listás mandátumhoz jut a párt. Vagyis az ellenzéknek elsőként mindent meg kell tenni a választók mozgósításáért - amiben nagy szerencséjükre a kormány is besegít a békemeneteléssel és a Facebookot elárasztó migránsellenes propagandával.

Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Vona Gábor a benzinkút kávézójában tárgyalFotó: botost/444.hu

Már a vázolt esetben is annyira lenne csupán szüksége az ellenzéknek, hogy ne engedje győzni a Fideszt 50-nél több egyéni körzetben a 106-ból. A könnyebbik feladat ötven olyan választókerület azonosítása, ahol nincs különösebb értelme próbálkozni. A 2014-es választási eredmények alapján legalább 52 ilyen körzet van az országban: olyanok, ahol a Fidesz listás szavazatainak száma meghaladta, vagy nagyon megközelítette az 50 százalékot, és olyanok, ahol az ellenzéki szavazatok közel egyenlő arányban oszlottak meg a Jobbik és a baloldali pártok között. Ezek esetében számolnunk kell azzal, hogy az ellenzéki szavazók átszavazási hajlandóságát még a baloldali pártok között se vehetjük száz százalékosnak. A Jobbik esetén már ötven százalékos átszavazási hajlandóság is kiemelkedő volna.

Ezzel el is értünk az ellenzék első, már elszalasztott lehetőségéhez. Mivel 50 körzetben eleve feladhatták volna a harcot, abban az ötven egyéni választókerületben valamennyi ellenzéki párt állíthatott volna egyéni jelöltet. Aminek a kampányfinanszírozás szempontjából lett volna jelentősége, a szabályok szerint ugyanis a legalább 54 képviselőjelöltet állító pártok már kétszer annyi, majdnem 300 millió forintos állami támogatásra jogosultak, mint az ennél kevesebb jelöltet állító pártok. Vagyis az MSZP-P és a DK jelöltállítási megállapodása, amely alapján a 106 egyéni körzet egyikében sem indítanak egymással szemben jelölteket, a megállapodás alapján csak 46 jelöltet állító DK-t 150 millió forinttól fosztotta meg - már amennyiben feltételezzük, hogy az ötvenen túl fennmaradó 56 körzetből mindegyik, a koordinációban érintett párt legalább négyben jelöltet állíthatott volna.

Szél Bernadett Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-vel is egyeztetettFotó: botost/444.hu

Ami már csak azért is előnyös lett volna, mert ebben az esetben az ellenzéki pártoknak csupán 56 körzetben kellene koordinálnia az indulást. Ezek közt van a XII. kerületi budapesti 3-as választókerület kivételével az összes budapesti választókerület, ahol a pártok támogatottsága alapján a 13. kerületben a Jobbik akár még jelöltet is állíthat a szocialista Hiszékeny Dezsővel szemben, a többiben viszont a DK, az MSZ-P, az Együtt vagy az LMP jelöltje indulhatna a fideszes jelölt egyedüli kihívójaként. Így Budapesten az MSZP-P 8, a DK 6, az LMP 2, az Együtt és a Jobbik 1-1 jelöltet állítana. Az LMP még két vidéki körzetben - Hadházy Ákos és Szél Bernadett választókerületiben - indulhat győzelmi esélyekkel, a pécsi 1-es és a veszprémi választókerületben már most egységesen beállt az ellenzék független jelöltek mögé. A fennmaradó vidéki körzetek közül kilencben az MSZP-P, kettőben a DK jelöltje számít a legesélyesebbnek, a többi - 56 körzetre kiterjedő koordináció esetén 24 körzetben a Jobbik mögé kéne beállniuk a baloldali pártoknak.

Így az ellenzéknek esélye lenne rá, hogy megakadályozza a Fidesz abszolút többségét a Parlamentben.

A számításokhoz a 2014-es választás eredményeiből indultunk ki. A körzetek erőviszonyait a választókerületekben leadott listás szavazatok alapján mértem fel, mert az jobban mutatja egy párt helyi támogatottságát.