Botka nekimegy az MSZP-ben megbújó fideszeseknek
2017 július 27., 05:27
Horn Gábor: „Karácsonynak Vonával kell meccselnie”
- Az MSZP-Párbeszéd feladata egy Vona-világ és egy Karácsony-világ közti döntéssé egyszerűsíteni a választást.
- Nem tanácsos a korrupcióról túl sokat beszélni, mert az a Jobbik malmára hajthatja a vizet.
- A szocialisták rossz alkut kötöttek a DK-val, így nem nagyon léphetnek vissza, mert az ország felében így sincsenek jelen.
- Az egyik legkiszámíthatatlanabb választás előtt állunk: minden a részvételi arányokon múlik majd.
- Ezekről beszélt az SZDSZ egykori államtitkára, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, Karácsony Gergely elsőszámú tanácsadója.
A Republikon Intézet 2011 óta dolgozik az MSZP-nek és már az előző ciklusban, a Mesterházy-kampány idején is adtak tanácsot az akkori miniszterelnök-jelöltnek. Mikor vették fel újra a kapcsolatot?
Tóbiás József két évig tartó elnöksége alatt elemzéseket készítettünk az MSZP-nek, és a párt politikai stratégiájának kialakításában is részt vettünk. 2016 nyarán, Tóbiás távozásával és Molnár Gyula érkezésével kiszálltunk, és egészen Botka László bukásáig nem vállaltunk szerepet.
Vannak a pártban, akik szerint kifejezetten segítették is Botka félreállítását, mert ő másokkal akart dolgozni.
Ez olyannyira nem igaz, hogy azt is el tudtuk volna képzelni, ha egy Tóbiás-Botka párossal fordul rá az MSZP a választásra. A belső alkuk miatt ez nem jöhetett létre, de Botka bukásához semmi közünk nem volt, a pártéletben mi intézetként sose vettünk részt. Mindig is egyes emberekkel, vezetőkkel tartottuk a kapcsolatot: 2014 előtt Mesterházyval, aztán Tóbiással, újabban Molnár Gyulával és Karácsony Gergővel.
Magyari Péter már júliusban írt róla, hogy Karácsony neve forog az MSZP-ben, ha a Botka-projekt bedől, és szocialisták szerint az Ön stábja is támogatta a Párbeszéd-MSZP közeledést.
Karácsonyt régóta ismerem, szakértőként dolgozott nálunk még amikor államtitkár voltam, barátomnak is mondhatom, és az sem titok, hogy volt egy kis közöm az együttműködés kialakításában, de erről először 2017 végén kezdtünk el komolyabban beszélgetni. Decemberre kész helyzetbe sodródott az MSZP, fogyott az idő, megoldás kellett nekik és a Párbeszédnek is. Balázs Péter volt külügyminiszter merült még fel egy másik vonalon, de Karácsony jobb döntésnek látszott, mert aktív és ismert politikus.
Többek szerint a minden irányban jó politikai kapcsolatokat ápoló, korábban Demszky Gábor főtanácsadójaként megismert Mesterházy Ernő segített a közeledésben.
Régóta jó viszonyban vagyok Mesterházy Ernővel, politizálni is szoktunk, de Karácsony Gergőről speciel nem. Ernő egyébként is inkább a filmjével volt elfoglalva az elmúlt időszakban (Mesterházy Ernő volt az egyik producere az Oscarra jelölt Testről és Lélekről című filmnek - rpd) . Hogy neki Molnár Gyulával is van egy kapcsolata, az egy más kérdés.
Karácsonnyal mennyire formális a tanácsadói kapcsolat?
Hetente egyszer Tóth Csabával, a Republikon stratégiai igazgatóval hármasban leülünk és átbeszéljük a dolgokat. Gergőnek egy számára ismeretlen, sok tekintetben végletekig tagolt pártot kell egy kiélezett választási kampányban vezetnie, értelemszerűen szüksége van mankókra, amikre támaszkodhat. Közben az MSZP mint párt kommunikációs munkáját is segítjük tanácsokkal - ezeket aztán vagy megfogadják vagy nem.
Például?
Szerintem nem érdemes az MSZP-nek a kormányzati korrupcióról általában beszélni, mert azzal inkább a Jobbik felé hajtják a szavazókat, egész egyszerűen azért, mert ők még nem voltak kormányon. Az olyan szimbolikus ügyeket kellene ütni, mint Semjén Zsolt szarvasvadászata, ami pontosan mutatja azt is, mennyire gőgössé váltak, mennyire elszakadtak a valóságtól az ország vezetői. Beszéljünk a jogállamiság és az oktatás lebontásáról, a csalásokról, az egészségügyről, a szegénységről, a mindennapi tapasztalatokról. A Republikon számai azt mutatják, hogy kormányváltó hangulat van az országban, de ezt átitatja egy nagyfokú bizonytalanság. Durván 40 százaléknak inkább tetszik ami megy ma az országban, 60-nak nem, viszont közülük 20 szinte soha nem, vagy nagyon ritkán megy el szavazni. Ők nem akarnak Orbánra szavazni, de nincsenek is meggyőzve alternatívákról. Ami viszont biztos, hogy többségük nem egyezkedésre, látványos kézfogásokra, hanem alternatívára vár, nem számolgatni akarnak, hanem jövőképeket látni. Az MSZP-Párbeszéd dolga most azt, hogy egy Vona-világ és egy Karácsony-világ közti döntéssé redukálja a választást. Ezért kell megkülönböztetnie magát a baloldali tömbnek a Jobbiktól.
De azt a szavazók is érzékelik, hogy nem jön ki a matek: egyedül se az MSZP-tömb, se a Jobbik nincs olyan erőben, hogy győzzön. Ezért is hallani egyre több helyről az „Fidesz ellen az ördöggel is” jelszót.
A választót nem az fogja meggyőzni arról, hogy érdemes elmenni szavazni, ha Vona és Karácsony összeborul, hanem ha valamelyikükről elhiszik, hogy képes elkormányozni az országot. Az igaz, hogy a Fidesz utáni világ nem fog eljönni pártok közti egyeztetések nélkül, de nem mindegy, hogy ezeket az egyeztetéseket ki vezeti majd, ki lesz részese egy Orbán utáni kormánynak. Láttatni kell, hogy 34 körzet van, ahol az MSZP-s vagy DK-s egyéni jelöltnek van nagyobb esélye, és csak 7, ahol a Jobbiknak. 10 van, ami billeg, vagyis ahol több ellenzéki is nyerhet, különböző konstrukcióban.
De a kritikus 10 helyen, ezek döntően kelet-magyarországi választókerületek, simán múlhat a Fidesz abszolút többsége, vagy akár a kétharmad. Ezekről sem érdemes egyeztetni a Jobbikkal? Akár csak színfalak mögött.
A választó tudta Tapolcán, Salgótarjánban és Újpesten is, hogy ki az esélyes jelölt, és ha fontos neki, hogy elzavarja a Fideszt, akkor tudni fogja most is. 30-40 körzet nagyon stabilan fideszes, de 20-30 százalékos átszavazási hajlandóság mellett a többi 60-ban igenis van esély. A Jobbik, egyébként saját jól felfogott érdekéből adódóan, amúgy sem akar egyezkedni. Ők dominálni akarják az ellenzéket, erőt mutatni, mert ezzel a Fideszből kiábrándultak és a baloldalban elbizonytalanodók közül is csipegethetnek. Minden további közeledés feléjük csak az ő domináns pozíciójukat erősíti.
Mi akkor most az MSZP és Párbeszéd kampányának feladata?
A Karácsony-kampány fő kihívása a kormányképesség felmutatása: a Gergő ismert, szimpatikus népszerű fickó, de nem mindenki hiszi el róla, hogy külsősként alkalmas is egy kormány vezetésére - ennek is szólt az árnyékkormány bejelentése, a „szakértői jelleg” hangsúlyozása, és az, hogy ebben a névsorban nincsenek pártpolitikusok. Az elmúlt nyolc év agyonpolitizált és központosított kormányzásával szemben ez egy működő üzenet lehet. Két feladata van a szociknak: építeni Karácsonyt és meggyőzni mindenkit, hogy menjen el szavazni.
Ha ennyire egyszerű a recept, akkor miért a zavaros üzenetek? Március 15-én Kunhalmi Ágnes kijelenti, hogy Jobbikkal soha, Karácsony ugyanitt már puhítja a tábort, és a következő heti Narancs-interjújában azt üzeni: szavazzatok ránk, de ha egyéniben jobbikos az esélyes, hajrá.
Gergő egy outsider az MSZP-ben. Kulturálisan Medgyessy, de még Bajnai is fényévekkel közelebb állt a párt világához mint ő, ráadásul alig volt néhány hete megismerkedni a közeggel. Az utolsó időszak feladata lesz letisztítani és egyértelművé tenni az üzeneteket, amit elmond. Szerintem így sincs késő: ez a kampány épp azokról a választókról szól majd, akik utolsó benyomásaik alapján döntenek majd arról, hova szavaznak.
Ha egy erős baloldali tömb létrehozása a cél, azt segíthetnék az LMP, az Együtt és a Momentum felé tett gesztusok. Mennyit hajlandó feladni az MSZP az 58 egyéni jelölt közül? Ha négy helyen visszalépnek, még nem veszítenek állami támogatást.
Nem a pénz a legnagyobb probléma, hanem hogy Botka lelépése után a megrettent MSZP katasztrofális alkut kötött a DK-val, aminek az lett az eredménye, hogy gyakorlatilag az ország felében nincs szocialista jelölt. Márpedig ha nincs helyi jelölt, nincs párthoz köthető kampány, se mozgósítás, és kevesebb a listás voks is. Ezt kell mérlegelni az egyes visszaléptetéseknél. Erről az MSZP és a Párbeszéd elnöksége döntenek.
A fentiek alapján az MSZP-nek akár érdekében állhatna a kormány mellett a Jobbikot is támadnia. Hallani ilyen tervekről is.
Nem gondolom, hogy a hátralévő két hétben - azon a kevés felületen, ami rendelkezésre áll - a Jobbikot kellene ütni, de a „Vona vagy Karácsony?” kérdést bátran asztalra lehet tenni. Ez előnyt jelenthetne a kisebb pártokkal szemben is. Az LMP azért is tűnt fel „nagy egyeztetőként”, hogy egyenrangú félként jelenjen meg a meccsben, a DK pedig olyan mint egy kis Fidesz: erős szavazói bázis, kevés tartalék. Ha Vona-Karácsony meccs van, az velük szemben is helyzeti előny. Van még 300 ezer MSZP-hez húzó szavazó, aki nem döntött arról, hogy elmenjen szavazni, és még ennyi bizonytalan, aki szavazna, de nem tudja kire. Az ő bevonzásuk Karácsonyon és a párt mozgósítási képességén múlik.
Végigcsinált már sok kampányt. Mennyiben lesz ez a választás más mint az eddigiek?
Szerintem nem túlzás, hogy az egyik legkiszámíthatatlanabb választás előtt állunk. 2002-ben és 2006-ban is nagyot koppant a közéleménykutató-szakma, de most talán még nehezebb megjósolni, mi következik. Még a mindent percenként mérő és monitorozó Fidesz is elhitte, hogy ha mennek tovább az egybites, sorosozós úton, meg van nyerve a választás. Évek óta kizárólag saját táboruknak játszottak a menekültellenességgel. Alacsony részvétel mellett ez egy működő koncepció, de Hódmezővásárhely megmutatta, hogy 65-70 százalék körüli részvétellel – mint 2002-ben, amikor a Fidesz mindenkit el tudott vinni az urnához, mégis bukott – bármi megtörténhet. Hódmezővásárhely megmutatta, hogy a lappangó társadalmi elégedetlenséget egyre nehezebb számszerűsíteni. Ennek is szólt a vereség utáni kommunikációs zavar. A mindent eldöntő részvételi arányok olyan érzelmi kérdéseken, momentumokon múlhatnak, amelyeket nehéz előre megjósolni. Ha például a miniszterelnök egy nemzeti ünnepen megtorlással fenyegeti a vele egyet nem értő polgártársakat, az ilyen lehet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.