Elemzők mutatták ki, milyen óriási ütemben terjedt a gyűlöletbeszéd a Facebookon a tavalyi mianmari válság idején, amikor több mint 600 ezer rohingya menekült volt kénytelen az üldöztetés miatt elhagyni otthonát és menekült át Bangladesbe. A számítások készítői szerint a közösségi oldal kulcsszerepet játszhatott a válság elmérgesedésében.
Raymond Serrato 15 ezer olyan posztot elemzett, amelyeket a szélsőséges nacionalista Ma Ba Tha csoport tagjai terjesztettek el a Facebookon.
A posztok 2016 nyarától kezdtek el terjedni, nem sokkal azelőtt, hogy az Arakan Rohingya Salvation Army (Arakan Rohingya Felszabadítási Hadsereg - ARSA) emberei mianmari határőrökre támadtak és kilencet közülök meg is öltek. Ez az eset egyfajta casus bellit adott a kormánynak a rohingyák egy éves üldöztetésére.
Az elemzés szerint az 55 ezres, rohingya-ellenes Ma Ba Tha csoportban a posztok ezután 200 százalékos aktivitással kezdtek el pörögni, és a támadások után a Facebook kifejezetten elősegítette, hogy az egyre népszerűbb nacionalista narratíva terjedjen az országban.
A háborús konfliktust követő Alan Davis két éves gyűlöletbeszéd-kutatása is arra jutott, hogy már az ARSA támadás előtt tendenciózussá váltak a gyűlölködő posztok, amelyek gyakran operáltak álhírekkel, mint például hogy Rangunban buddhista templomok ellen terveznek bombatámadásokat a rohingyák. A posztokban a rohingyákat következetesen bengáli terroristának nevezték, és olyan alkalmazások is ezreséve terjedtek, amelyek muszlim-mentes övezeteket jeleztek.
„Nem tudom, Zuckerberg hogy bír aludni éjszakánként” - tette nyilvánvalóvá a felelőst Davis.
Az 53 milliós Mianmarban robbanásszerűen nőtt az internetpenetráció az elmúlt években. 2016 óta itt van a legtöbb Facebook-user Délkelet-Ázsiában, 14 millióan használják a közösségi oldalt, milliók számára ez az egyetlen érdemben használt információs forrás.
Az ENSZ mianmari nagykövete márciusban már figyelmeztetett, hogy a hirtelen megugrott Facebook-felhasználók között ultranacionalista buddhisták szervezetten terjesztik a gyűlöletpropagandát, de erre sem a hatóságok, sem a Facebook nem reagált érdemben.
A Facebook az ügyre azzal reagált, hogy évek óta dolgozik helyi szakértőkkel a mianmari helyzet stabilizálásán és ellenkampányokon. A vállalat sorozatos privacy-ügyeiről itt írtunk részletesen. (Guardian)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.