A Facebook is hozzájárult a rohingyák üldöztetéséhez

Elemzők mutatták ki, milyen óriási ütemben terjedt a gyűlöletbeszéd a Facebookon a tavalyi mianmari válság idején, amikor több mint 600 ezer rohingya menekült volt kénytelen az üldöztetés miatt elhagyni otthonát és menekült át Bangladesbe. A számítások készítői szerint a közösségi oldal kulcsszerepet játszhatott a válság elmérgesedésében.

Raymond Serrato 15 ezer olyan posztot elemzett, amelyeket a szélsőséges nacionalista Ma Ba Tha csoport tagjai terjesztettek el a Facebookon. 

A posztok 2016 nyarától kezdtek el terjedni, nem sokkal azelőtt, hogy az Arakan Rohingya Salvation Army (Arakan Rohingya Felszabadítási Hadsereg - ARSA) emberei mianmari határőrökre támadtak és kilencet közülök meg is öltek. Ez az eset egyfajta casus bellit adott a kormánynak a rohingyák egy éves üldöztetésére. 

Az elemzés szerint az 55 ezres, rohingya-ellenes Ma Ba Tha csoportban a posztok ezután 200 százalékos aktivitással kezdtek el pörögni, és a támadások után a Facebook kifejezetten elősegítette, hogy az egyre népszerűbb nacionalista narratíva terjedjen az országban. 

A háborús konfliktust követő Alan Davis két éves gyűlöletbeszéd-kutatása is arra jutott, hogy már az ARSA támadás előtt tendenciózussá váltak a gyűlölködő posztok, amelyek gyakran operáltak álhírekkel, mint például hogy Rangunban buddhista templomok ellen terveznek bombatámadásokat a rohingyák. A posztokban a rohingyákat következetesen bengáli terroristának nevezték, és olyan alkalmazások is ezreséve terjedtek, amelyek muszlim-mentes övezeteket jeleztek. 

„Nem tudom, Zuckerberg hogy bír aludni éjszakánként” - tette nyilvánvalóvá a felelőst Davis.

Az 53 milliós Mianmarban robbanásszerűen nőtt az internetpenetráció az elmúlt években. 2016 óta itt van a legtöbb Facebook-user Délkelet-Ázsiában, 14 millióan használják a közösségi oldalt, milliók számára ez az egyetlen érdemben használt információs forrás. 

Az ENSZ mianmari nagykövete márciusban már figyelmeztetett, hogy a hirtelen megugrott Facebook-felhasználók között ultranacionalista buddhisták szervezetten terjesztik a gyűlöletpropagandát, de erre sem a hatóságok, sem a Facebook nem reagált érdemben. 

A Facebook az ügyre azzal reagált, hogy évek óta dolgozik helyi szakértőkkel a mianmari helyzet stabilizálásán és ellenkampányokon. A vállalat sorozatos privacy-ügyeiről itt írtunk részletesen. (Guardian)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.