Rendkívül zsúfolt körülmények között él 700 ezer, hazájából elüldözött rohingya menekült. Többek között őket féltik nagyon a járványügyi szakértők, de a Közel-Keleten is nagy baj lehet.
„Lehet-e népirtásra irányuló szándéka egy olyan kormánynak, amely aktívan nyomoz, büntetőeljárást indít katonák és tisztek ellen, akiket bűncselekmények elkövetésével vádolnak, és meg is bünteti őket?” - tette fel a kérdést Hágában.
Jelentésükben elismerik, hogy az ország civil vezetőjének nincs hatalma a hadsereg felett, de törvényhozási többségét kihasználva a rohingyákat diszkrimináló törvényeket módjában állt volna megváltoztatni.
A megbeszélésen elhangzott, hogy Mianmar és Magyarország számára az illegális migráció jelenti az egyik legnagyobb kihívást, és mindkét helyen felmerült az egyre növekvő muszlim népességgel való együttélés kérdése.
A mianmari hadsereg évek óta trollkodott a Facebookon, álhírekkel gerjesztve az indulatokat az ország muszlim kisebbsége, a rohingyák ellen. Tavaly óta hétszázezret sikerült elüldözni közülük az országból.
Az Amnesty szerint egyértelmű, hogy szervezett kampány folyik. Jelentésük szerint eszkalálódik a konfliktus, megbízható értesüléseik szerint már rohingyák is gyújtogatnak.
Az egy hónapos, egyoldalú tűzszünettől azt remélik, hogy enyhülhet a humanitárius katasztrófa. A mianmari hadsereg százezrével űzi el a rohingyákat az országból.