Az indiai kormány több mint 40 ezer rohingyát készül kitelepíteni, a legfelsőbb bíróság elé beterjesztett írásbeli nyilatkozatában azzal érvelve, hogy a muszlim kisebbség tagjai rendkívül komoly veszélyt jelentenek az ország biztonságára.

A legfelsőbb bíróság azután tartott meghallgatást, hogy egy indiai ügyvéd, Prashánt Busán fellebbezést nyújtott be egy kormányhatározat ellen, ami a 2012-es nyugat-mianmari arakáni erőszakhullám után Indiába menekült rohingya kisebbség több mint 40 ezer tagjának kitoloncolását rendeli el.

A kormány hétfőn beterjesztett nyilatkozatában hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az országban élő rohingyák egy része kapcsolatban áll a pakisztáni titkosszolgálattal (ISI) és az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel. Az ISI-t az indiai vezetés korábban többször is azzal vádolta, hogy az értelmi szerzője volt országszerte több korábbi fegyveres lázadásnak. A muszlim kisebbség tagjai tagadják, hogy közük lenne bármilyen terrorszervezethez.

Busán szerint a kormány hiába tett említést a nemzetbiztonsági fenyegetésekről, semmilyen bizonyítékkal sem szolgált velük kapcsolatosan. „Csak azért, mert bizonyos források azt sugalmazzák, hogy a muszlim kisebbség tagjait a különböző terrorszervezetek megpróbálják behálózni, még nem tagadhatjuk meg a rohingya közösségtől a nemzetközi egyezményekben biztosított jogaikat” – mondta.

A kormány jelezte, hogy benyújtja a bizonyítékokat és forrásait a bíróságnak, ami október elején tartja a következő meghallgatást az ügyben.

Eközben az indiai rendőrség közölte, hogy őrizetbe vették az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egyik feltételezett tagját, aki a gyanú szerint Indiában élő rohingyákat próbált toborozni, hogy harcoljanak a mianmari hatóságok ellen.

Szintén hétfőn a Hifazat-e-Iszlám nevű iszlamista csoport tüntetést szervezett a rohingyák mellett Mianmar bangladesi nagykövetségéhez. A bangladesi rendőrség később feloszlatta a tüntetést, ami a megnövekedett feszültségek ellenére erőszak nélkül zajlott.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb adatai szerint 412 ezer rohingya menekült el Mianmarból Bangladesbe a jelenlegi arakáni erőszakhullám augusztus 25-i kezdete óta.

A rohingya menekülthullám azután indult meg, hogy a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett, amiért rohingya muszlim szélsőségesek összehangolt támadásokat hajtottak végre 30 rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen Arakán államban.

Ott több mint 1 millió rohingya él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak. Az UNHCR korábbi jelentése szerint a rohingyák szabad mozgását, az oktatáshoz és a munkához való jogát is korlátozzák a mianmari hatóságok. (MTI)