Népirtás a közösségi médiában

A mianmari hadsereg évek óta külön alakulatot tartott fenn arra, hogy a Facebookon álhíreket terjesztve gerjesszen indulatokat az ország muszlim kisebbsége ellen, írja a New York Times, amely szerint ez az első példa arra, hogy egy diktatórikus hatalom a saját népessége ellen vesse be a Facebookon terjesztett álhíreket, trollkommenteket és propagandát. A nevük elhallgatását kérő mianmari források szerint a műveletben több száz katona vett részt, akiknek trollfiókokat, álhíroldalakat, hírességek rajongói oldalait kellett üzemeltetniük, hogy gyűlölködő tartalommal és kommentekkel árasszák el a Facebookot, amelyet Mianmar 18 millió internethasználója magával a világhálóval azonosít. Vagyis javarészt, vagy akár kizárólag a Facebookról tájékozódik.

A Times forrásai beszámolóinak számos részletét a Facebook is megerősítette. Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonsági főnöke szerint vizsgálataik alapján „az egyértelmű és szándékos törekvés a propaganda titkos terjesztésére közvetlenül köthető a mianmari hadsereghez”. Mint mondta, ezek a látszólag független szórakoztató, szépség- és tájékoztató oldalak mind a hadsereghez kötődtek. A cég a New York Times hétfői érdeklődése után pár ilyen, a hadsereg által működtetett álhíroldalt eltüntetett, ezeknek összesen 1,3 millió követőjük volt.

A lépés kissé megkésett. Mianmarban tavaly augusztusban a hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az északi Arakán államban, ahonnan egy éven belül legalább hétszázezer muszlim rohingya menekült el. A történteket az ENSZ „az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának” nevezte.

De nemcsak emiatt tűnik megkésettnek a Facebook fellépése, még akkor is, ha Gleicher szerint a cég most „jelentős lépéseket tett” annak érdekében, hogy nehezebbé tegye az oldal ilyen jellegű használatát. A Times nyomozása szerint ugyanis a burmai hadsereg akciója évekkel az arakáni etnikai tisztogatások előtt kezdődött. A hadsereg a főváros, Nepjida melletti laktanyáiban forrásaik szerint akár hétszáz katona dolgozhatott azon, hogy burmai popsztároknak, modelleknek, egyéb hírességeknek készítsenek rajongói oldalakat a Facebookon, hogy aztán ezeken terjesszék a propagandát és a gyűlöletet. Az egyik legsikeresebb oldaluk az Oppositee Eyes volt, amelynek látszólag semmi köze nem volt a hadsereghez. Aztán egyszer ez az oldal hamarabb adott hírt a hadsereg egyik sikeres hadműveletéről, mint a hivatalos tájékoztatási szervek. A poszt alatt a hadsereg egyik vezetője is kommentelt, azt, hogy ez az információ még nem nyilvános, és törölni kéne. Törölték is.

A Timesnak nyilatkozók szerint az alakulatnál a morál néha mélyre süllyedt, például amikor az országban nagyon tisztelt Nobel-békedíjas, Aung Szan Szu Csi, az ország de facto polgári vezetőjét kellett gyalázniuk. Például egy olyan valódi fényképről, amely tolókocsiban ábrázolta őt, azt kellett állítaniuk, hogy Dél-Koreában készült a botox-kezelése után.

A mianmari katonák néha egy az egyben kölcsönöztek az orosz titkosszolgálat az amerikai elnökválasztási kampányban használt forgatókönyvéből – talán nem is véletlenül, mert a kétezres években a mianmari katonák rendszeresen jártak Oroszországba kiképzésre. 2017-ben, az arakáni etnikai tisztogatás kezdetén buddhista és rohingya csoportokban is azt kezdték terjeszteni, hogy a másik csoport támadást tervez – ahogy az orosz trollok is egyszerre szították a feszültséget a jobb- és a baloldalon is, néha párhuzamosan szervezve tüntetéseket és ellentüntetéseket. A mianmariak célja is ugyanaz volt, mint az oroszoké:

a zavarkeltéssel az emberek sérülékenységét és félelemérzetét akarták növelni,

hogy a helyzet megoldását egy erélyesen fellépő szereplőben, ez esetben a hadseregben lássák. A Times szerint a mianmari hadsereg persze saját kútfőből is képes volt meríteni, a katonai diktatúra évei alatt nagy gyakorlatot szereztek a pszichológiai hadviselésben, amikor még a demokratizálódás elleni küzdelemben a BBC és az Amerika Hangja hiteltelenítése volt a cél. Azoknak az akcióknak egy veteránja szerint akkor megtanulták az aranyszabályt:

ha egy álhíroldal híreinek negyede igaz, az az összes hírt hihetővé teszi.

(Borítókép: Rohingya menekültek a bangladesi Cox Bazaarnál, Kevin Frayer/Getty Images)