Nagyon magas a részvétel a választáson, és ez az előzetes becslések, felmérések szerint inkább az ellenzéki pártoknak kedvezhet. Azt már lehetetlen megjósolni, hogy az ellenzék melyik formációnak kedvez.
A közvélemény-kutatások hónapok óta azt mutatták, hogy a Fidesz-szavazók biztosabbra ígérték a részvételüket, mint az ellenzékiek. Az is látszott, hogy a pártot választani nem tudók, vagy a részvételről szóló döntést halogatók között jóval többen voltak a kormánnyal elégedetlenek.
Mivel az eddigi adatok alapján érdemben magasabb lesz a részvétel, mint azt a kutatók várták, ezért logikusnak látszik, hogy a pártot választani képtelen ellenzékiek az utolsó napra mégis kiválasztottak egy embert és egy pártot a színes kínálatból maguknak, és ez a bővülés alapja.
Nagyon valószínű azonban az is, hogy a Fidesz is rengeteg szimpatizánsát mozgósította, a Medián március végén például arról számolt be, hogy a falvakban nőtt legnagyobbat a választási kedv, és éppen a kisebb településeken a legerősebb a Fidesz. Csakhogy az ottani tartalékok még így is szerényebbnek tűnnek annál, mint ahány ember úgy dönthetett, hogy mégiscsak elmegy, és az ellenzéktől választ valakit.
Ebből a szempontból érdemes a hódmezővásárhelyi polgármester-választást felidézni, ahol február végén a Fidesz ugyan remekül mozgósított, és több ember szavazott a párt jelöltjére, mint a legutóbbi választáskor, a magas részvételből mégis sokkal inkább profitált az ellenzéki jelölt. Ott a 2014-hez képest megjelent 9200 új szavazóból 7900 az ellenzéki jelöltet támogatta. A mostani helyzetet az bonyolítja ehhez képest, hogy az ellenzéki szavazatok szétszóródhatnak nagyon sok jelölt között is, így a végeredményt sokkal nehezebb most megtippelni, mint amikor a magas részvételi adatot látva a hódmezővásárhelyi ellenzék már a számlálás előtt nagyon optimista volt.
A megyénkénti, kerületenkénti részvételből délutánra nehéz következtetéseket levonni, mert nagyjából ott mentek el sokan, ahol általában sokan szoktak elmenni, és ott kevesebben, ahol hagyományosan alacsonyabb a részvételi kedv. Az országos átlagnál többen szavaznak Budapesten, Pest, Heves Fejér, Vas, Zala és Komárom-Esztergom megyékben, és az átlag alatt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú - Bihar vagy Bács - Kiskun megyékben.
A magas részvételből az is következik, hogy a bejutási küszöb eléréséhez több szavazatra lesz szükség, mint amire előzetesen számítani lehetett. 2014-ben bő 250 ezer szavazattal lehetett bejutnia egy pártnak listáról a parlamentbe, most várhatóan a 300 ezerhez lesz közelebb ez a szám, illetve az MSZP-P és a Fidesz - KDNP közös listák esetében a 600 ezret közelítheti majd a szükséges szavazatok száma. Úgyhogy az is nagy kérdés, hogy a mostani magas választói kedv általában mindegyik pártnak emelte a támogatottságát, vagy valamelyik nagyobb ellenzéki formáció volt képes maga mellé állítani a sokáig hezitáló, vagy a kutatók előtt titkolózó kormány-ellenes választókat.
Hátra van néhány óra, sok múlik azon is, hogy marad-e a kitartó lelkesedés.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.