A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület januárban a telelő erdei fülesbaglyok felmérésében kérte a lakosság segítségét. Az MME az akkor szerzett pozitív tapasztalatok alapján most az országos adatgyűjtés folytatását jelentette be.

Az új, kétrészesre tervezett akcióban elsőként a lakott területeken is leggyakoribb erdei fülesbaglyok (májusban pedig majd a füleskuvikok) fészkelő állományát mérik fel.

Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, de szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – írják. A baglyokat ugyanis nem kell hozzá látni.

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk pár percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva, és ezt heti egy-kétszer ismételjük meg áprilistól júniusig. Közben pedig keressük a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját. A hím erdei fülesbagoly hangját itt, a tojó erdei fülesbagoly hangját itt, a nászrepülő hím szárnnyal tapsolását pedig itt lehet meghallgatni. Májusban és júniusban – nagyon korai költéskezdet esetén akár már áprilisban is – pedig egy 3. hangot is meg lehet figyelni: a fészket elhagyó fiókák jellegzetes eleségkérő sipítozását.

Ha valaki észleli valamelyik hangot, ennek az elektronikus űrlapnak kitöltésével tud az adataival hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához. További részletek itt találhatók.