A vasárnapi választás után már nem csak azt tudni, hogy a Fidesz-KNDP-nek valószínűleg újra kétharmados többsége lesz az országgyűlésben, hanem azt is, hogy a 23 országos listát állító párt egy jó részének semmilyen értékelhető eredményt nem sikerült elérnie.

A 23 pártból (illetve pártszövetségből) 15 párt 0,3 százalékos eredmény alatt teljesített, azaz mindössze párezer szavazatot kaptak.

Nem meglepő módon ezek szinte kivétel nélkül azok a pártok, amelyekről korábban alig lehetett hallani, vagy egyenesen a választás előtt pár hónappal alakultak. Hogy miért? Szerintük azért, mert volt mondanivalójuk a magyar állampolgárok számára, volt, aki az egészséges életmóddal, más a halálbüntetés visszaállításáért kampányolt.

Az azonban biztos, hogy nagyon megérte nekik indulni, mert már a hivatalos jelöltséggel is egy zsák pénz járt.

Végleges választási eredmény csak szombaton lesz, a szavazatok 98,9 százalékát viszont már feldolgozták, így mi is kiszámoltuk, hogy valójában mennyit fizetett az állam egy-egy szavazatért cserébe, íme:

Az ábra azt mutatja, hogy egy megszerzett szavazatra hány forint állami támogatás jut.

Látszik rajta, hogy a magyar adófizetők nagyságrendekkel az Összefogás Párt választáson való indulásáért fizettek a legtöbbet, már annak a fényében, hogy a pártnak mennyi szavazatot sikerült összeszednie.

Mindezt úgy, hogy a pártnak a Nemzeti Választási Bizottság nem is akarta engedni, hogy országos listát állítson (és ezzel jogosulttá váljon a kampánytámogatásra),

a párt elnöke, Szepessy Zsolt ellen ugyanis jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban, mert a 2014-ben felvett kampánytámogatással még mindig nem tudott elszámolni.

Végül a Kúria engedélyezte a listaállításukat.

Szepessyék pártja összesen 375 millió forint állami támogatást vehetett igénybe a kampány során, eközben azonban csak 1363-an szavaztak rájuk. Összehasonlításképpen, a Fidesz-KDNP-nek 721 millió forint járt, viszont ők 2,6 millió szavazatot gyűjtöttek be.

A magyar állam háromféleképpen fizethet kampánytámogatást a pártoknak:

• Minden képviselőjelöltnek, aki összegyűjtött 500 érvényes ajánlást a körzetében, jár fejenként 1 025 014 forint.
• A képviselőjelölt dönthet úgy, hogy ezt a támogatást nem maga használja fel, hanem felajánlja a pártjának, már ha az képes volt országos listát állítani.
• Országos lista állításához legalább 27 egyéni jelöltre van szükség, és ezek a pártok alapból jogosultak egy több mint százmillió forintos állami támogatásra. Ráadásul minél több a képviselőjelöltjük, annál nagyobb összegű a támogatás.

Mi itt most azt vettük alapul, hogy a támogatást minden párt megigényelte és a jelöltjeik is felajánlották a fejenként egymillió forintos támogatásukat a pártjuknak. Arról, hogy ez tényleg így történt-e, az Államkincstár vezet nyilvántartást, ők azonban többszöri kérdésünk ellenére sem árulták el nekünk, hogy mely pártok igényelték tőlük a pénzt.

A 2014-es adatok alapján azonban jellemzően mindegyik párt megigényli, és nagyrészt el is költi ezt a támogatást.

Két hónapon belül minden pártnak nyilvánosságra kell hoznia az elköltött állami pénz összegét, akkor mindenképpen kiderül, ki hány millió forintot használt fel.

A Fidesz felé nagyon lejtett a pálya

Maximális összegre csak három párt volt jogosult, Fidesz-KDNP pártszövetség, az LMP és Jobbik. Az MSZP-Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jóval kevesebb pénzre volt jogosult, mert ők koordinálták az indulásukat, és rengeteg körzetben alapból nem indítottak jelöltet egymás ellen, így csökkent a támogatási összeg is.

Érdemes megjegyezni, hogy a kampánytámogatások teljes összege eltörpül amellett, amennyit a Fidesz-KDNP valójában elkölthetett a kampányra.

Már nem a pártkasszából, hanem a kormányon keresztül adófizetői pénzből. Csak január közepétől február közepéig 2,5 milliárd forint ment el a Stop-Soros kampányokra, és több százmillió forintból reklámozta a kormány a nyugdíjasok karácsonyi utalványát és az elmúlt évek kormányzati eredményeit is (a márciusi plakátkampányok költségeit pedig nem is tudni).

Nem is beszélve a kormányzati propagandát egész nap folyamatosan sugárzó, évi 80 milliárd forintba kerülő közmédiáról.

Mindezek mellett az ellenzéki pártoknak összesen 6,4 milliárd forint járt a kampányra. Összesen, mind a 22-nek.

Rengeteg párttól fogják visszakövetelni a pénzt

A pénzzel a pártoknak szigorúan el is kell számolniuk, sőt, a nagy részüknek most már biztos, hogy vissza is kell fizetnie ezt a pénzt, vagy legalábbis egy részét.

A szabály ugyanis az, hogy ha a listát állító párt nem ér el legalább 1 százalékos eredményt a listán, vagy az egyéni jelöltjeik legalább 2 százalékot egyéniben, akkor a támogatást vissza kell fizetni az államnak.

Sőt, a visszalépett jelöltek által korábban igényelt állami támogatást is vissza kell fizetni. Visszalépések pedig voltak jócskán, hiszen a koordináció miatt az ellenzéki pártoknak több helyen csak úgy volt esélyük megverni a Fidesz-KDNP-t, ha a jelöltjeiket visszaléptették egymás javára.

Ez anyagilag leginkább az LMP-t érintette. Ők a 106 egyéni jelöltjükkel összesen 721 millió forintra voltak jogosultak, hat jelöltjük azonban időközben visszalépett. Így bukták az utánuk járó több mint hatmillió forintot, de ennél is fontosabb, hogy egy sávval lejjebb kerültek a pártlistás támogatásoknál is,

így hiába értek el majdnem 7 százalékos eredéményt,  153 millió forinttal kevesebb támogatásra jogosultak.

Ez azt jelenti, hogy ha ezt az összeget korábban felhasználták, akkor vissza kell fizetniük.

A pártok vagy visszafizetik maguk ezt a pénzt, vagy behajtja rajtuk a NAV. Ha pedig magától a párttól nem behajtható ez az összeg, akkor a vezető tisztségviselőiket veszik elő.

Azt például már biztosan lehet tudni, hogy az Együttnek közel 200 millió forintot kell visszafizetnie az államnak, mert a párt csak 0,64 százalékos eredményt ért el. Ők gyűjtést indítottak, hogy ezt a tartozást rendezni tudják.

Van azonban rajtuk kívül még 15 párt, amelyektől vissza kell kérnie, vagy vissza kell követelnie az államnak a pénzt, ez pedig nem lesz egyszerű.

A NAV-nak a 2014-es választás után közel hárommilliárd forintot kellett behajtania a pártoktól. Ez az összeg a választás során kiszabott, de a pártok által be nem fizetett bírságokból, illetve magukból a kampánytámogatásokból állt össze.
De a választások után egy évvel még 629 millió forint felhasznált, de vissza nem fizetett állami támogatás után szaladt az állam, némely esetben pedig a NAV egyértelműen megmondta, hogy

a tartozás behajthatatlan.

Az pedig idén is kérdéses, hogy a látható politikai tevékenységet egyáltalán nem végző kispártok esetében ez a szigorítás mire megoldás, hiszen négy éve az egyéni jelöltek esetében épp az volt a gond, hogy a jelöltek egy részétől semmit sem tudtak behajtani, mert nem volt semmijük. Ez a helyzet ugyanígy előállhat a pártok vezetőivel is.