A német elnök szerint nincs már meg a bizalom semmilyen alapja Oroszország és a Nyugat között

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Frank-Walter Steinmeier német államfő a Bild am Sonntagnak adott, vasárnap megjelent interjújában arra figyelmeztetett, hogy Oroszország teljes démonizálása nagyon súlyos következményekkel járna, ezért érdemes mindig megtartani az esélyt a párbeszédre Moszkvával. A két külügyminiszteri megbízatást is leszolgáló elnök szerint a Nyugat és Oroszország közti kapcsolatok fenntartásában Németországnak kiemelt szerepe lehet, már csak történelméből adódóan is.

Steinmeier szerint függetlenül Vlagyimir Putyin elnök politikájától, a Nyugat nem tekinthet ellenségként Oroszország egészére, annak minden állampolgárával és minden gazdasági entitásával együtt. Azt azonban a német elnök is elismerte, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok a hidegháború óta nem voltak ennyire fagyosak, és hogy „lényegében a bizalom minden alapja megszűnt” Oroszország felé a nemzetközi politikában Putyin elnök korábbi lépései miatt.

Az államfő mindezt a szíriai célpontokat érő amerikai-francia-brit rakétatámadások apropóján mondta, kiemelve, hogy ezzel a támadással az orosz kapcsolatok további elmérgesedését kockáztatják a nyugati hatalmak.

A rakétatámadás egyébként arra volt válasz, hogy Putyin szövetségese, Bassár al-Aszad szíriai elnök már sokadjára vegyi fegyvert vetett be saját országának állampolgárai ellen. Aszad nem engedi, hogy nyugati vagy független szakértők vizsgálhassák meg a helyszínt, de minden eddig nyilvánosságra került információ arra utal, hogy valóban vegyi fegyvert vetett be a szíriai haderő. Közben Damaszkusz és Moszkva tagadja ezt.

A CNN-nek sikerült interjút is készítenie néhány szíriai menekülttel, akik vegyifegyver-támadást életek túl.

A támadás nem sokkal azután jött, hogy Nagy-Britannia és több európai ország orosz diplomatákat utasított ki, válaszul arra, hogy feltehetően az orosz titkosszolgálat idegméreggel hajtott végre merényletet Londonban Szergej Szkripal korábbi orosz hírszerzőtiszt ellen, aki azért telepedett le Londonban, mert korábban kettős ügynökként a briteknek is dolgozott.

Az amerikaiak most azt várják, Bassár al-Aszad mer-e újra vegyi fegyvert bevetni Szíriában, mert ha igen, akkor arra újabb rakétatámadás lesz a válasz, Washington az utóbbi hónapokban következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a vegyi fegyverek használatát nem tolerálja, a Trump-adminisztráció hatalomra kerülése óta eddig bármikor erre utaló bizonyítékok merültek fel, az amerikaiak légicsapással vagy rakétatámadásokkal válaszoltak. A helyzet az oroszok érintettségével vált egyre bonyolultabbá, a nyugati hatalmak ugyanis a beavatkozásaikkal azt kockáztatják, hogy szembekerülnek a szintén Szíriában lévő, de Aszad elnököt támogató oroszokkal. Az pedig, hogy a NATO és orosz katonák nem kerülhetnek szemtől szembe egymással, mert az világháborúhoz vezethet, még a hidegháborúban is alapelvnek számított. (Reuters)