A német gazdasági lap, a Handelsblatt szerezte meg azt a jelentést, amit 27 EU-tagállam pekingi nagykövetei közösen írtak alá, és melyet egyedül a magyar nagykövet nem szignózott. A tagállamok nagykövetei a kínai gazdasági és geopolitikai szuperprojektet, az Egy övezet, egy út kezdeményezést támadták, melyet új selyemútként is szokás emlegetni. 

A lap által ismertetett jelentés szerint a tiltakozó nagykövetek azt emelték ki, hogy a kínai infrastruktúra-fejlesztési és befektetési projekt nem fér össze az EU olyan alapelveivel, mint a kereskedelem liberalizációja, és kínai kötődésű vállalatoknak kedvez. A szokatlanul kemény hangú jelentés egyben utal arra is, mire lehet számítani majd a júliusi EU-Kína találkozón: az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik egy stratégiai tervezeten, mellyel közös fellépést szorgalmaznak majd a szárazföldön és tengeren is óriási léptekkel terjeszkedő kínai tőkével szemben. 

Mint a nagykövetek írták, nem az együttműködés ellen emelnek szót, de olyan projektet szeretnének, melyben minden érintett szempontjai számítanak. Az Egy övezet, Egy út szerintük azonban nem ilyen: a Marshall-terv óta a legnagyobb nemzetközi beruházás ugyanis szerintük átláthatatlan, Peking ráadásul az EU megosztására törekedhet általa, és az európai cégek rosszul jöhetnek ki belőle. 

Nemrég részletesen írtunk arról, hogy miközben mindenki az orosz befolyással volt elfoglalva, Kína óriási léptekkel érkezett meg Európába, és egyre komolyabb gazdasági-politikai befolyásra tesznek szert. 

Ugyan Magyarország hamar éltanulóvá vált, és többször próbált blokkolni Kína számára kellemetlen nemzetközi kezdeményezéseket, de egyelőre kevés jutalmat kapott ezért: az országba nem érkezett még számottevő kínai tőke, és az egyedüli nagy projekt, a Budapest-Belgrád vasútvonal is szörnyen fest magyar szempontból. 

Az világos, hogy Kína számára miért éri meg a projekt: egyrészt fontos vasúti összeköttetést jelent majd az Egy Övezet, Egy Út útvonalán, másrészt a projekt kínai hitelből, kínai kivitelezőkkel, magyar állami garanciavállalással épül, miközben a vasútvonal elkerül majd minden fontosabb magyar várost, és várhatóan elsősorban kínai tehervasutak használják majd. Mivel egyes számítások szerint a beruházás 2400 év alatt térülhet meg Magyarország számára, a kormány inkább egy évtizedre titkosított minden ezzel kapcsolatos információt. (via Handelsblatt/Index)