Amennyire rossz nézni a magyar válogatott szenvedését a pályán, annyira szórakoztató Georges Leekens interjúkat olvasni arról, hogyan is látja a szövetségi kapitány a magyar foci helyzetét. 

Ezúttal a Nemzeti Sportnak nyilatkozott. Most nem került szóba, hogy mennyire kedveli a fociról sokat tudó Orbán Viktort a belga. Inkább a két vereség után győzködte a közvéleményt, hogy Leekens bízik saját magában. 

Azt mondta, hogy „nagyszerű érzés olyan országban dolgozni, ahol mindenki bolondul a futballért, és ahol mindenkinek van véleménye róla”.

Nemzeti Sport: Ön szerint jó úton halad a magyar válogatott?

Leekens: Ebben biztos vagyok.

Erre hoz példát is, mégpedig Kleinheisler Lászlót, akinek nagyon tetszett, hiszen kifejezetten vissza kellett fogni, „mert ha tehetné, a meccs előtti edzéseken is tizenkét kilométert futna”. Az a hozzáállás tehát megvan, „igaz, meg kell tanulnia beosztania az erejét, hiszen a skótok ellen már kiütközött rajta a fáradtság”.

Szóva került, hogy Stieber Zoltán például úgy utazott haza a válogatthoz Amerikából, hogy a két felkészülési meccsen aztán egyetlen egy perc játékoslehetőséget sem kapott. Leekens erre azt válaszolta, hogy „Lionel Messinek sem két perc a repülőút Európából Dél-Amerikába, mégis számíthat rá a nemzeti csapat”. Ami igaz, de a Messi és Stieber között nagy különbség - ha nem is az egyetlen -, hogy Messi az utazás után játszik is. A kapitány szerint ha kimarad valaki, annak nem megsértődnie kell, hanem még keményebben kell dolgoznia. Erre is hozott példát, legalább annyira jót, mint a korábbiakat: 

„Amikor Kevin De Bruyne huszonegy esztendősen a Chelsea-hez került, José Mourinho nem szerepeltette. Gondolom, a portugál sem ért a futballhoz, ha most Kevin a Manchester City alapembere...”

De Bruyne elüldözése a Chelsea-től Mourinho talán legnagyobb edzői hibája volt.

Leekens reménye kb. ez:

„Szinte mindennap ott vagyok valamelyik magyar futballpályán, folyamatosan meccseket nézek, és mindig annak a reményében ülök fel a tribünre, hogy kiszúrok egy tehetséget. Most mindenki tiszta lappal indul, mutassák meg, hogy számíthatok rájuk. Az pedig külön öröm lenne, ha a fiatal játékosok idővel ismét a nyugat-európai bajnokságokban szerepelhetnének.”

És van még egy pazar rész a magát ügyesen PR-ozó Leekensszel, aki az asztalán tart egy magyar nyelvkönyvet. 

„Nem turistának érkeztem Magyarországra, hosszú távra tervezek, ezért fontos, hogy a magyar nyelvet is megismerjem. Akármelyik pályán jártam, mindig kedvesen, szívélyesen fogadtak, és szeretném, ha idővel magyarul is beszélhetnék a vendéglátóimmal. Emellett az is fontos lenne, hogy jobban megértsem, mi történik a közvetlen környezetemben. Az U21-es válogatott edzője, Michael Boris ajánlotta a nyelvkönyvet, mert annak idején ő is ebből kezdte. Rögtön kettőt rendeltem, hogy a segédedzőm, Patrick De Wilde is tanulhasson. Egész nap dolgozom, rengeteg időmet leköti a futball, úgyhogy sajnos még nem tudtam nekiállni, de bízom benne, hogy a következő hónapokban erre is sor kerül.”  

Leekens már fél éve szövetségi kapitány, azóta nem volt ideje kinyitni a nyelvkönyvet.