10 évig építgette a hatalmát, jóban volt Putyinnal, aztán utcai tüntetéseken zavarták el

Hétfőn több, mint százezer ember tüntetett az örmény fővárosban, Jerevánban Szerzs Szargszján miniszterelnök lemondását követelve, most pedig úgy néz ki, hogy elérték céljukat.

Szargszján 2008 óta elnökként vezette Örményországot, de az alkotmány szerint ezen a poszton csak két, ötéves ciklust tölthet el, így idén távoznia kellett volna a hatalomból. Hogy ezt elkerülje, még 2015-ben népszavazást írtak ki, hogy az elnöki rendszerről miniszterelnökire állítsák át az országot. Minden fontos jogkör átkerült a kormányfő kezébe, és nem volt megkötés, hogy hányszor választható miniszterelnöknek valaki. A BBC arról írt, hogy a népszavazást megbundázták, és már akkor egyértelműnek tűnt, hogy Szargszján így akarja átmenteni a hatalmát.

A politikus akkor megígérte, hogy nem csinál magából miniszterelnököt, de múlt kedden mégis azt jelentették be, hogy őt foglalta el a kormányfői széket, ekkor kezdődtek a lemondását követelő tüntetések az országban.

A hatalomban töltött évek során Szargszján több körben igyekezte bebetonozni a hatalmát.

  • A Freedom House jelentése szerint 2016-ban úgy variálta át a választási rendszert, hogy pártja gyengébb eredmény esetén is relatív sok mandátumot szerezzen;
  • a kormánypártnak lényegesen több erőforrása volt, mint az ellenzéknek;
  • az Index szerint a kormánypártoknak kedvezően alakították át a választókörzeteket;
  • a szomszédos Grúziában élő örmények is választójogot kaptak, akik szavazataikkal a kormánypártot erősíthették.

Szargszján nagyon jó viszont ápolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a tüntetéseken a szemére vetették az orosz érdek túlzott kiszolgálását is. A helyzetet azért árnyalja, hogy Örményországot egyik oldalról Törökország, a másikról Azerbajdzsán fogja közre, mindkettejükkel feszült a viszony, így az örmény politikának kényszerpályán kell bizonyos mértékig az oroszokra támaszkodnia.

A mostani tüntetések kezdetén még nem látszott, hogy sikerül leváltani a miniszterelnököt. Az elmúlt napokban több mint 200 demonstrálót vettek őrizetbe, és letartóztatták Nikol Pashinyan ellenzéki vezetőt is, akit nem sokkal azelőtt engedtek ki a börtönből, hogy Szargszján bejelentette a lemondását.

Nikol Pashinyannak igaza volt, én tévedtem. A mostani helyzetre többféle megoldás is van, de én egyiknek sem leszek része, távozom az ország éléről

- Szargszján ezekkel a szavakkal jelentette be távozását. Szóvivője a BBC szerint arról beszélt, hogy

„a lemondása egyértelmű jele a demokrácia erejének. Az nem fordul elő a világ minden országában, hogy a tüntetések elvezetnek a hatalom lemondásához.”

Magyar idő szerint kora este az örmény kormány ülése után azt jelentették be, hogy a jelenlegi miniszterelnök-helyettes, Karen Karapetyan veszi át az ország irányítását.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.