Amióta van törvény a gerinces állatok védelméről, folyamatos vitát gerjeszt, hogy a közvélemény állatkedvelő része szerint túl enyhék az ítéletek. Mai cikkünket, ami arról a két hevesi férfiről szólt, akik az egyikük megunt kutyáját egy fához láncolva, egy 3 kilós fejű kőtörő kalapáccsal próbálták agyonverni, a következőképpen fejeztem be:
Az esetet az ügyészség annyira azért nem érezte durvának, mivel eleve csak felfüggesztett fogházbüntetést kért a vádlottakra.
Emellett viszont
"arra is indítványt tett, hogy a bíróság kobozza el a bűncselekmény során eszközül használt kalapácsot."
Sánta Szabolcs Miklós ügyvéd szerint ez - ha a bíróság helyben hagyja - azért nem is lesz olyan enyhe ítélet.
"Ami az ügyészség által indítványozott szankciót illeti: a szabadságvesztés jelenleg a legsúlyosabb szankció a Btk. rendszerében, ennek megfelelően a felfüggesztett szabadságvesztés a második legsúlyosabb, hiszen kiszabja a szabadságvesztést a bíróság, csak a végrehajtását függeszti fel próbaidőre. A közvélemény számára ez persze a nagy megúszást jelenti, hiszen - ha jól viseli magát - az elítélt nem túl sok hátrányos következménnyel szembesül (hacsak nem kell neki a próbaidő alatt erkölcsi bizonyítvány, mert az bizony nem lesz tiszta, amíg a próbaidő sikeresen le nem telik)".
A szakember úgy látja, hogy a magyar bírósági gyakorlatot nézve az ügyészségi indítvány inkább keménynek minősíthető:
"Ha tekintetbe vesszük, hogy valószínűleg állatkínzás a vád, és más bűncselekmény nem merül fel (nincs tehát halmazat), akkor 2, vagy (és ez a valószínűbb) 3 évig terjedően büntetendő cselekményről van szó. Ezekben az esetekben tapasztalataim szerint ritka az, amikor letöltendő szabadságvesztést szab ki a bíróság, sőt, még a felfüggesztett sem nagyon gyakori, a pénzbüntetés, közérdekű munka, próbára bocsátás, vagy az elzárás többször előfordul, de minden az ügy körülményeitől függ."
De mi kell akkor ahhoz, hogy valakit akár ténylegesen le is ültessenek egy gerinces állat megkínzása miatt?
"Általában olyankor indítványoz az ügyészség ilyen súlyos szankciót ilyen enyhe súlyú cselekmények esetén (még egyszer: a második legsúlyosabb szankciót egy - büntetőjogi értelemben - viszonylag enyhén büntetendő cselekmény esetén), ha vannak súlyosító körülmények is, mint pl. büntetett előélet, különös kegyetlenséggel történő elkövetés (bár ezt a Btk. lényegében minősített esetként szankcionálja jelen esetben oly módon, hogy az állatnak különös szenvedés okozását szankcionálja súlyosabban), a cselekmény elszaporodottsága, stb., de jelen ügyben erről semmit nem tudunk meg az ügyészség közleményéből."
Összefoglalva:
"annyi tudván az ügyről, amennyi a sajtóközleményből kiderül - szerintem az átlaghoz képest súlyosnak ítéli az ügyészség ezt a bűncselekményt (de nem ismerem az illetékes ügyészség és bíróság gyakorlatát)."
Sánta szerint egyébként ritka az, amikor a bíróság az ügyészség által indítványozottnál súlyosabb szankciót alkalmaz.
A kalapács elkobzása pedig csak egy amatőrnek lehet bármennyire is vicces elem:
"Ami a kalapács elkobzására tett indítványt illeti: A Btk. szerint
"72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak"
Nincs tehát az ügyészség mérlegelésére bízva, hogy indítványozza-e az elkobzást, vagy sem, kötelező azt tennie, ahogy a bíróságnak is kötelező lesz a kalapács elkobzását elrendelni, amennyiben elítéli a vádlottakat. Ugyanakkor értem, hogy hülyén veszi ki magát a sajtóközlemény végén az erre utaló mondat, de ebben semmi különleges, vagy kirívó nincs, a jogszabály így rendelkezik."
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.