Klaus Iohannis jobboldali román államfő pénteken bejelentette: megvonja bizalmát Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnöktől, alkalmatlannak tartja őt tisztsége ellátására, és lemondásra szólítja fel.

Az elnök szerint a kormányfő megkérdőjelezte a román jegybank függetlenségét, az államfő szerepét az ország külpolitikájának kialakításában, képtelennek bizonyult az állam más intézményeivel folytatott lojális együttműködésre, és csak a pártjától kapott utasításokat hajtotta végre.

Az államfő emlékeztetett: felajánlotta, hogy közvetít a nemzeti bank és a - jegybankot az infláció megugrásáért felelőssé tevő - kormány között, ennek érdekében pedig pénteken az elnöki hivatalba várta a kormányfőt. Iohannis nem részletezte, miért nem került már sor a találkozóra, csak azt hangsúlyozta: aggasztja, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai befolyása alá akarja vonni a jegybankot, és azt is nehezményezte, hogy Dancila az elnöki figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó egyeztetni az infláció ügyében a jegybankkal.

Iohannis azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bukaresti kormány múlt héten egy külpolitikai témájú titkos memorandumot fogadott el (Románia izraeli nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezése ügyében) anélkül, hogy arról az államfővel egyeztetett volna, holott az alkotmány szerint a külpolitika irányítása az elnökre tartozik, a kérdést pedig a kormány is kényesnek tekintette, máskülönben nem titkosította volna az ügyben elfogadott memorandumot.

Az államfő szerint az alig három hónapja tisztségben lévő Dancila alkalmatlansága sérülékennyé tette Románia kormányát, ezért távoznia kell tisztségéből.
A román alkotmány szerint a kormányfőt csak a parlament válthatja le, az elnöknek semmilyen eszköze nincs ennek kikényszerítésére. Amennyiben a miniszterelnök nem mond le, csak a parlament vonhatja meg tőle a bizalmat, és kényszerítheti távozásra. Ilyen értelemben az "elnöki bizalom" megvonásának nincsenek közvetlen jogi következményei, a jobboldali elnök kijelentése inkább a balliberális kormánytöbbséghez intézett nyílt politikai "hadüzenetként" értelmezhető.

Bár a 2016-os parlamenti választások óta eltelt másfél évben Románia már három kormányfőcserén ment keresztül, valamennyi esetben a kormánytöbbséget alkotó PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció döntött a személycseréről, és nem a jobbközép ellenzék bizalmatlansági indítványai vezettek miniszterelnök-cseréhez.
A PSD vezetőinek első nyilatkozatai szerint Romániában nincs kormányválság, mindössze a jobboldali államfő kezdte meg másfél évvel korábban a választási kampányát.

A jobbközép ellenzék már az elnöki bejelentés előtt is jelezte: a tavaszi ülésszakban újabb bizalmatlansági indítványt készül beterjeszteni a parlamentben. Ez azonban csak akkor vezethet a kormány megbuktatásához, ha valami megbontaná a PSD-ALDE koalíció egységét. (MTI)